Babos erejéből egy játékra futotta

Az első szerva nem jött be, az első labdamenet és az első gém elment. Mégsem emiatt kezdtünk izgulni, hanem azért, mert nem azt a Babos Tímeát láttuk, aki tornát nyert februárban Monterreyben.

Pedig miután Vera Zvonarjova vállsérülés miatt visszalépett, azt hittük, hogy sima menet lesz a továbbjutás. A kazah Szeszil Karatancseva évek óta ingázik a top száz bel- és kültagsága között. Jelenleg például a 125., ráadásul két órával a meccs előtt tudta meg, hogy szerencsés vesztesként főtáblán játszhat. Neki nem volt vesztenivalója, Babosnak viszont hirtelen nagyon sok lett.

Bár az elveszített szervagémet követően kiegyenlített, egyáltalán nem játszott meggyőzően. Számolatlanul ütötte a háló közepébe a fonákokat, majd tenyeres oldalon is elveszítette a fonalat.

És ahogy az ilyenkor lenni szokott, az ellenfél önbizalma egyre csak nőtt, a kazah játékosnak minden bejött, Babos pedig nem talált vissza a játékához. 1:1 után egész meccsen hiába vártuk, hogy feloldódjon, csak egy-egy labdamenet erejéig tartó fellángolásokra futotta tőle.

Végül 49 percig tartott a szenvedése, amely 1:6, 0:6-tal ért véget. Babos tud ennél sokkal jobban játszani, és biztosak vagyunk benne, hogy a második egyes Grand Slam-mérkőzése jobban sikerül majd. Már Wimbledonban javíthat.

„Tök jól melegítettem be, még az öltözőben is jól éreztem magam, aztán az első ponttól mégis elkezdtem izgulni. Egyszerűen tanácstalan voltam, nem tudtam, milyen taktikával játsszak, min változtassak. Hiába próbáltam néha passzívabban, olykor meg aktívabban teniszezni, semmi sem jött be. Ilyen nem fordult még elő velem soha. Mondjuk ennyire még nem is vertek meg. Egész meccsre leblokkoltam magam. Máskor is előfordult már, hogy 6:1-re veszítettem el egy első szettet, de utána mindig ki tudtam találni valamit, hogy legalább szorossá tegyem a meccset. Most semmit sem tudtam tenni” – mondta Babos Tímea a Nemzeti Sportnak a mérkőzés után.