SZABADOS GÁBOR 2021.04.13 17:30 Frissítve: 2021.04.13 18:16

Karantén Eb, a nemzetek Eb-je helyett

Michel Platini az eltiltása óta teljesen eltűnt a futball világából, és mostanra egyre-másra esik szét minden, amit ő az UEFA elnökeként megalkotott és hátrahagyott.

Számunkra ma a 12 országban megrendezendő nyári Európa-bajnokság a legfontosabb, de ne feledjük, Platini kezdeményezésére vezették be a Bajnokok Ligájában a bajnoki ágat, amely nagyobb esélyt adott a kisebb ország csapatainak a csoportkörbe jutásra – ezt használta ki az elsők között a Debreceni VSC 2009-ben –, hogy aztán a francia távozása után ezt szinte teljesen leépítsék és a Bajnokok Ligáját újra a topligák ízlésének megfelelően alakítsák át. (E folyamat katalizálta azt a független hazai kezdeményezést, amely egy új, igazságosabb versenyrendszer kialakítását célozza meg.)

Ugyanígy Platini állt a pénzügyi fair play bevezetése mögött is, amelyet az UEFA sokáig sikersztorinak tartott, hogy aztán a sokadik pofon – Neymar 222 milliós transzfere vagy a Manchester City kizárásának eltörlése – után halkan felszámolják.

A 2020-as Európa-bajnokság lehet a következő áldozat; még ha erről nem is tehet senki, csak a koronavírus-járvány, azaz Platini öröksége szempontjából tiszta balszerencse, de hát szegény embert az ág is húzza. (Már amennyiben a kétmillió dolláros – több mint félmilliárd forintos – megbízási díja miatt eltiltott Platini nevezhető még szegény embernek.)

Végül ott van a 2022-es világbajnokság is, ahol Platininek jelentős szerepe volt abban, hogy Katar kapta a rendezést. Mondhatni, az örökségének ez a része az, amely még a legstabilabban áll – nem túl jó ómen.

De maradjunk most a 2020-as Eb-nél. Az eredeti terv az volt, hogy az 1960-ban indult Európa-bajnokság megszületésének 60. évfordulóját ünnepeljék a kontinens 12-13 különböző városában és országában lebyonolított tornával, megadják a lehetőséget a kisebb országoknak is a rendezésre, elvigyék a topmeccseket olyan nézőknek, akiknek egyébként erre nem lenne esélyük, a nemzetek Eb-jévé téve így a rendezvényt.

A 60. évfordulóról ugye máris lemaradtunk az egy éves csúszással, de ez tényleg jelentéktelen probléma lenne, ha valóban minden meccset telt házak előtt lehetne játszani – ez viszont biztosan nem lesz így.

A sors fintora, hogy a járvány éppen egy országhatárokon átívelő Eb-re sújt le, amikor a legnagyobb szükség lenne a szurkolók utazására. Ez látszólag fel is erősíti azokat a kritikákat, amelyeket már jóval a koronavírus megjelenése előtt megfogalmazódtak a kontinensen szétszórt rendezéssel kapcsolatban: óriási távolságokat kell beutazniuk a csapatoknak és az őket követő szurkolóknak is, aminek vélhetően az lesz (lett volna) a következménye, hogy bár a kisebb országok helyi szurkolói testközelből nézhetik a legjobbakat, éppen a csapatok saját szurkolóit korlátozza a lebonyolítás abban, hogy minden meccsen a helyszínen drukkolhassanak. Már sohasem tudjuk meg, hogy tényleg így lett-e volna, most mindenesetre annak is örülni kell, ha valamennyi helyi néző lehet majd a stadionokban.

De nézzük ezt a problémát a másik oldalról: menedzsmentszempontból a szétszórt rendezés tipikus ún. rekeszelést jelent, vagyis egy nagy probléma (mint a járvány) nem ugyanúgy hat minden rendező városban, nem teszi tönkre az egész rendezvényt. Gondoljunk bele, mi lenne, ha most ezt az Eb-t Németország, Spanyolország vagy Olaszország rendezné: éppen München, Bilbao és Róma ugyanis azok a helyszínek, amelyek nem tudták eddig vállalni a nézők beengedését, tehát jelenleg még az sem kizárt, hogy zárt kapuk mögött rendezik a saját mérkőzéseiket. (Bár az UEFA belengette, hogy ebben az esetben elveszi a rendezési jogot, nem biztos, hogy ennyi idővel az Eb mellett ezt meg tudja oldani.) Tehát ha a hagyományos módon egyetlen ország rendezné ezt az Eb-t, akkor lehet, hogy most egy teljesen zárt kapus torna elé néznénk – ugyanúgy, ahogy a tokiói olimpia esetében reális opció ez a megoldás.

A földrajzi szétszórtság legalább azt az esélyt megadta, hogy bizonyos helyszíneken legyen bizonyos számú néző: ha az eredetileg tervezett nemzetek Eb-jét nem is lehet már kivitelezni, sokkal inkább egy karantén Eb-t, akkor is lehet majd látni nézőket a lelátókon.

Jelen állás szerint ráadásul nálunk, a Puskás Arénában akár még telt házat is. Nagyon fontos itt az „akár” szó, merthogy az UEFA közleményéből egyértelmű: az MLSZ nem garantálta a telt házat, hanem csak annyit közölt, hogy ez a célja. Ebből még sok minden lehet, mint ahogy nyilván a többi helyszín által megadott százalékos adatok is inkább egy pillanatnyi állapotként kezelendőek, nem végleges számokként. Minden a járvány alakulásától függ, Budapesten és a többi helyszínen is – az a négy város például, amelyik még két hétnyi haladékot kapott a tervei közlésére (a fenti München, Bilbao és Róma, illetve Dublin), semmivel sem fog többet tudni április közepén a június-júliusi járványhelyzetről, mint április elején tudott...

Mindenkinek arra kell tehát készülnie, hogy a legeslegvégső döntésekkel addig fognak kivárni az illetékesek, amíg csak lehet. A helyi oltások magas aránya kétségkívül nagy előnye Budapestnek a többi rendezőhöz képest, így annyi azért biztosra vehető, hogy a legtöbb néző a Puskás Aréna meccsein lesz majd.

2021.09.13 09:08:15

Szabados-blog SZABADOS GÁBOR

2021.08.14 11:35:45

Szabados-blog SZABADOS GÁBOR

2021.08.13 14:45:36

Szabados-blog SZABADOS GÁBOR

SZABADOS-BLOG. Mostantól végleg megszűnt a klubhűség fogalma, mindent felülírt a pénz?

2021.07.19 17:28:43

Szabados-blog SZABADOS GÁBOR

SZABADOS-BLOG. Eltűnnek a gazdasági előnyök, és kiszámíthatatlan versenyek jöhetnek.

2021.07.07 14:42:28

Szabados-blog SZABADOS GÁBOR

SZABADOS-BLOG. Mit kell most tenni itthon, hogy kihasználjuk az Eb lendületét?