1. Arenys de Mar: ebben a 15 ezer lelket számláló tengerparti katalán kisvárosban született a világ- és Európa-bajnok futballista. Habár a település még egy szentet is adott a katolikus egyháznak (Paula Montal), mégsem erről (és nem is Cescről) a legismertebb: hanem a karácsony tájékán tartott „répa és karalábé ünnepről", amikor a fiúk a lányok az éj leple alatt a kiszemelt ajtajára erősítik a zöldségfélét. Az ünnepségsorozat csúcspontján (január 5.) pedig nagy közös vacsora és buli zárja a „zöldségezést.
2. Patrick Vieira: Amikor Fabregas 2003-ban, alig 16 évesen az Arsenalhoz került, a francia középpályás volt az egyik vezérbika a csapatban. 2005-ben azonban továbbállt a Juventushoz, és mit ad isten: a 2005–2006-os szezon Bajnokok Ligája küzdelmei során az Arsenal összekerült a Juvéval – és legyőzte az olasz csapatot, nem kis részben Fabregas remek játékának köszönhetően (gólt lőtt az első meccsen). Cesc amondó volt egy interjúban: karrierje meghatározó élménye, hogy le tudta győzni a nagy Vieirával felálló Juventust, ekkor hitte el, hogy tényleg lehet belőle jó futballista. Ja, és ekkor már ő viselte a francia 4-es mezét.
3. Francia: a katalán és a spanyol nyelv, nyilván, adott egy katalán születésű, spanyol válogatottban játszó futballista esetében. Ha Londonban költözik (2003-ban lett az Arsenal játékosa), nem csoda, hogy angolul is megtanul. Cescnek azonban ennyi nem volt elég: talán edzője, Arséne Wenger, és az akkoriban még népes francia különítmény (pl. Henry, Pires, Viera) miatt lelkesen tanult franciául. Habár a focista szerint a tanulást mindig ösztönző mamájának is van hozzá köze, hogy most már beszéli „a világ három legfontosabb" (by Cesc) nyelvét: a franciát, az angolt és a spanyolt).
4. Számmisztika: Nem véletlenül viselte, viseli a hátán Cesc ezt az egyszerű, és rendszerint szélsőhátvédek által használt számot mind az Arsenalban, a spanyol válogatottban és most már a Barcelonában. Egyrészt ez a kedvenc száma, már csak azért is, mert 1987. május 4-én született, ráadásul ez volt kedvenc játékosa – na, vajon ki az? – mezszáma is. Naná, hogy jelenlegi edzőjéről, Pep Guardioláról van szó.
Rekorder: Ezt ugyan nem szokás hatalmas dicsőségnek tekinteni, de azért valahol mégis jelzésértékű: 2003. október 23-án a Rotherham United elleni Ligakupa-mérkőzésen pályára lépve a 16 éves és 177 napos Cesc lett a legfiatalabb játékos, aki pályára lépett a klub első csapatában. Nem sokkal később, ugyancsak a Ligakupában góllal vette ki a részét a Wolverhampton Wanderers legyőzéséből (5–1), amivel ő lett a klub történetének legfiatalabb gólszerzője.
Kinder tojás: A gyerekkori kedvenc. Első, az Arsenal mezében lőtt gólját (azt a bizonyos Wolverhampton
Wanderers ellenit) is ezzel az édességgel és egy pohár Coca-Colával ünnepelte.
Showman: Még csak 21 éves volt, amikor a Nike már tévéműsort csinált az életéből. A Cesc Fabregas Show epizódjaiban megismerhettük Cesc gyermekkorát, családját, barátait, illetve bepillanthattunk egy profi focista mindennapjaiba.
Bal-jobb: A kiváló középpályás alapvetően jobblábas (persze ballal sem ügyetlen), viszont balkezes.
Lakótárs: Amikor Cesc Londonba érkezett, nem a később majd az angol fővárosban lakó barátnőjével, Carlával költözött közös lakásba. Az első két és fél évben svájci csapattársával, Philippe Senderosszal lakott egy ír néninél, akit annyira megkedvelt, hogy ha teheti, még most is havonta meglátogat.
Carla: Fabregas évekig monogám kapcsolatban élt barátnőjével, a spanyol Carla Cutievel. Carla Londonban tanult, és ugyancsak profi sportoló: tornász. Ám ahogy már korábban megírtuk, a közelgő esküvő helyett májusban szakítottak. A nyáron Cesc mindenesetre már ezzel a hölgyeménnyel strandolt önfeledten Ibizán. Talán akkor már tudta, hogy csak átmenetileg kell visszatérnie Londonba...