Már egészen kiskoromtól kezdve ott volt a labda a lábam ügyében. Aztán elmentem Barcelonába. Minden megváltozott, hátrahagytam a barátaimat, a családomat az országomat egy álomért, azért, hogy tovább nőjek... És meg kell, hogy valljam, minden nagyon kedves nekem Barcelonában, ahol befogadtak engem és a családomat.
Megbántál valamit?
Nem, semmit sem bántam meg. 15 évesen már a tartalékcsapattal edzettem, aztán az első csapattal. Sok dolog megváltozott, sok mindent már nem úgy csinálok, mint akkor, de nem bántam meg semmit.
Hogyan tudtál tanulni?
Mint mindenki más. Nem szerettem tanulni, de mivel ez volt a kötelességem, és erre kért a klubom, igyekeztem az iskolában, hogy játszhassak.
Sok futballista szegény családban nő fel. Nálatok ez hogy volt?
A családom egyszerű körülmények között élt, de hála istennek, sohasem szenvedtünk hiányt semmiben. Apukám egész nap dolgozott, hogy megadjon nekem és a három testvéremnek mindent, amire szükségünk volt.
Mikor jöttél rá, hogy labdarúgó leszel?
Kicsi koromban az apukám és a nagybátyám mindig piszkáltak, hogy jó leszek, hogy első osztályú játékos leszek, de nagyon kicsi voltam, amikor elmentünk Barcelonába, és ott aztán minden sokkal profibb és komolyabb volt.
Volt olyan edző, aki mély benyomást tett rád?
Minden edzőmtől tanultam valamit. A Barcelona-ifiben Guillermo Hoyos, egy argentin edző nagyon sokat segített abban, hogy felnőjek.
Miért jöttél el Argentínából?
A Newell'sben játszottam, de a csapat nem tudta fizetni az orvosi kezelésem költségeit. Akkor átmentem a Riverbe, de megkértek, hogy hozzam magammal az igazolásomat. A Newell's persze nem adta oda. Ezután mentünk Barcelonába, ahol fizettek a leigazolásomért, állták a kezelési költségeket, és azóta is itt vagyok.
Igen. Az első évek nehezek voltak, sokat szomorkodtam, magányosnak éreztem magam, és sokszor sírtam is. De hát, ez az én döntésem volt, az én nagy álmom, hogy pályára lépjek a Barcelona kezdőcsapatában.
Gyakran veszel részt jótékonysági akciókban, nemrég Kolumbiának tettél szép gesztust...
Igen, amikor nemrég az Almería ellen játszottunk, megtudtam, milyen nagy gondot okoztak az áradások. Fabián Vargas is ott volt ezen a meccsen, beszélgettünk is erről, aztán bementem az öltözőbe, összeszedtem a mezeket és odaadtam neki, hogy vigye el Kolumbiába.
Természetesen tisztában vagy vele, hogy nagyon sok kissrácnak vagy példaképe a világon...
Nagyon örülök neki, hogy sok kisgyerek úgy néz rám, hogy olyan akar lenni, mint én. Mindig is ilyen volt a természetem, gyerekként is, ezért sohasem kellett szerepet játszanom, azaz remélem, hogy jó példát adok nekik.
Sokszor látjuk, ahogy Cristiano Ronaldo mutogatja a meztelen felsőtestét a magazinok címlapján, vagy lányokkal az oldalán fotózkodik. Téged azonban sohasem láttunk ilyen pózban. Miért?
Mindenki más személyiség. Nekem nincsen ínyemre, hogy így mutogassam magam. Sokkal visszahúzódóbb vagyok, de vannak barátaim, akikre mindig számíthatok. Sok mindent írnak rólam, sok sztorit lányokról vagy másról, de minden hazugság.
Nehéz dolog Messinek lenni?
Éppen ellenkezőleg. Csak köszönettel tartozom Istennek, hogy ilyen lehetek.
És ha moziba szeretnél menni?
Gond egy szál se. Fogom magam, kinézem melyik nap, hánykor menjek, és egyáltalán nem zavar, ha mások is ott vannak.
Ennyi siker után is izgulós típus vagy?
Igen, minden meccs előtt izgulok, hogy jól menjen a játék.
Ha neked kellene fognod Messit, hogyan tennéd?
(Nevet.) Nem fogok most tippet adni egyik rivális védőnek sem...
Látunk majd valaha más mezben, mint a Barcelonáé?
Ha egyszer eljövök Barcelonából, csakis Argentínába megyek, de az már a visszavonulásom után lesz.
Pedig voltak már nagy futballisták, mint például Figo vagy Ronaldo, akik átmentek a Barcelonából a Real Madridba. Te nem tervezed?
Nem, nem fogok átmenni a riválishoz. Ma nagyon boldog vagyok Barcelonában. Itt is szeretném befejezni a pályafutásomat.
Ki tudsz kapcsolódni egyáltalán?
Otthon gyakran teszek rá kísérletet, de nem könnyű, hiszen háromnaponta meccsünk van.
Mit üzensz a gyerekeknek?
Azt, hogy élvezzék a futballt, mert remek lehetőség, hogy barátokat szerezzenek, hogy ember legyen belőlük, hogy felelősségtudatot tanuljanak. De a legfontosabb a tanulás.