A hírt az ITAR-TASSZ hírügynökség közölte az Orosz Olimpiai Bizottságtól szerzett információk alapján, a Pekingben bronzérmes Csicserova edzője pedig megerősítette tanítványa érintettségét.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egy hete jelentette be, hogy a pekingi olimpián levett minták közül 454-et elemeztetett újra, elsősorban olyan sportolókra koncentrálva, akik az augusztusi riói játékokon is szerepelhetnek. Az eredmények szerint hat sportágban összesen 12 ország 31 versenyzőjének mintája volt pozitív, s amint most kiderült, ezek csaknem fele orosz volt.
A 14 eset újabb „csapás” az orosz sportra. A másfél éve tartó orosz doppingbotrány során először az bizonyosodott be, hogy államilag irányított módon doppingolták az ország atlétáit. Ennek hatására az orosz doppinglabor engedélyét tavaly novemberben megvonta a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA), s a „nem megfelelő" doppingellenes rendszerrel rendelkező országok közé sorolta Oroszországot. A nemzeti atlétikai szövetséget pedig felfüggesztette a nemzetközi sportági szövetség, az IAAF. Ez utóbbi határozat azt jelenti, hogy az orosz atléták semmilyen nemzetközi versenyen nem vehetnek részt, így jelen állás szerint a riói olimpiáról is lemaradnak.
Legutóbb a 2014-es szocsi téli olimpián végzett központi manipulálással vádolták meg az országot. A The New York Times másfél hete jelentetett meg internetes oldalán egy terjedelmes cikket, melyben Grigorij Rodcsenkovnak, az olimpia idején az orosz doppingellenőrző labor vezetőjének állításaira hivatkozva azt írta, hogy egy tökéletesen működő rendszer segítségével látták el teljesítményfokozó szerekkel az orosz sportolókat azzal a céllal, hogy a téli játékokon a lehető legtöbb érmet – lehetőleg aranyat – szerezzenek.
