Méh, kutya, drón, pánik – félbeszakadt futballmeccsek nyomában

A tenisz az időjárásra rendkívül érzékeny sportág – a csapadék bármelyik borítást rövid időn belül használhatatlanná teszi.

Hosszan lehetne sorolni, hányszor okozott az eső rendezési nehézségeket a sportág történetében, de ezúttal összpontosítsunk csak a jelenleg is futó wimbledoni Grand Slam-tornára. Az angol nyílt teniszbajnokság hivatalos honlapja szerint 1922 óta – akkortól vannak feljegyzések a vonatkozó témában – mindössze nyolc olyan év volt, amelyben nem fordult elő eső okozta csúszás a verseny során. Ez azt jelenti, hogy az azóta megrendezett 96 tornából 88-ban (vagyis majdnem 92 százalékos arányban) szükség volt a program kisebb-nagyobb átszervezésére a félbeszakított vagy esetleg el sem kezdődött mérkőzések miatt – a második világháború évei alatt, valamint 2020-ban a Covid miatt elmaradt a wimbledoni verseny.

Négy esetben (1919, 1922, illetve az open érában 1988 és 2001) a harmadik hét elejéig húzódott a viadal, és valamelyik döntőt hétfőn rendezték meg. 1988-ban az eső miatt Stefan Edberg és Boris Becker csak 22 percig tudott játszani vasárnap, a férfidöntő maradék részét hétfőn játszották le – Edberg 4:6, 7:6, 6:4, 6:2-re győzött. 2001-ben a horvát Goran Ivanisevic szintén a harmadik hétfőn diadalmaskodott 6:3, 3:6, 6:3, 2:6, 9:7-re az ausztrál Patrick Rafter ellen a fináléban, mivel előbbi elődöntője a brit Tim Henmannel három napig húzódott az időjárás miatt. (SZ. R.)

Nagyon készültek a szervezők a 2023-as Magyar körverseny utolsó, budapesti szakaszára. A főváros akkor ünnepelte alapításának 150. évfordulóját, ezért stílszerűen 150 kilométer várt a kerékpárosokra. Csakhogy az egyre hevesebb eső miatt a csapatok úgy döntöttek, nem szeretnének versenyezni. Az a megoldás született, hogy a szakaszt neutralizálják, a bringások a tervezett tizenhat helyett nyolc kört tettek meg a budapesti utcákon, nem voltak részhajrák és befutó sem. 
„Ez volt a legbölcsebb döntés. Természetesen mindannyian versenyezni akartunk, sprintelni a győzelemért, ebben az időjárásban azonban ez bukásokhoz vezetett volna. Versenyzőként egyet kell értenünk a döntéssel, amely a mi biztonságunkat szolgálja” – mondta akkor az MTI-nek az Európa-bajnok holland Fabio Jakobsen, aki a keszthelyi esős szakaszon bizonyult a leggyorsabbnak a két évvel ezelőtti TdH-n. Hozzátette: a nyolc lassú kör jó a szurkolóknak és nekik is.
„Jobb egy kicsit lassan tekerni, mint egyáltalán nem tekerni, a nézők pedig látnak minket, fényképeket készíthetnek a verseny minden rizikója nélkül.” (J. B.)

Magyarországon nem csak az időjárás vetett már véget labdarúgó-mérkőzésnek, 1997. augusztus 13-án az MTK Hungária BL-selejtezőt játszott a norvég Rosenborg ellen, amely lapunk tudósítása szerint „a világítótestek meghibásodása miatt” 3–2-es MTK-vezetésnél a 68. percben félbeszakadt. Ahmet Cakar játékvezető öt percet várt, hogy rendeződjön a helyzet, majd negyedórára az öltözőbe parancsolta a játékosokat, végül a szabályok szerint az összecsapás újrajátszását rendelte el. A megismételt találkozóval a norvégok jártak jobban, a Rosenborg 1–0-s győzelmet aratott, és mivel visszavágón 3–1-re nyert, 4–2-es összesítéssel jutott tovább.
Harminc évvel korábban, 1967. július 16-án Nyári Kupa-találkozót játszott a Fehér úti sporttelepen az Egyetértés és a Budafok, amikor az első félidő vége felé orkánszerű szél kíséretében hatalmas eső zúdult a pályára. A csapatok az ítéletidőben megkezdték a második félidőt is, de néhány perc múlva villám csapott a pályára. Mindenki a földre vetette magát, de Kiss III László, a budafoki együttes védője nem mozdult, a korábban a Ferencvárosban is szereplő játékoson már nem lehetett segíteni. A találkozót természetesen nem folytatták. Ugyanebben az évben november 15-én a Ferencváros–Real Zaragoza VVK-mérkőzés már a 29. percben félbeszakadt. A találkozó kezdésekor is elég nagy volt a köd, ami egyre sűrűbbé vált, és csak néhány méterre lehetett látni, amikor az osztrák játékvezető lefújta a meccset. Másnap kora délután kezdték a megismételt találkozót, amelyen 50 ezer (!) szurkoló biztatta a Ferencvárost a Népstadionban. A zöld-fehér együttes Novák Dezső, Varga Zoltán és Katona Sándor góljával 3:0-ra győzött, és továbbjutott. Ugyancsak köd miatt kellett megismételni 1984 novemberében a Videoton–PSG UEFA-kupa-mérkőzést. A fehérvári együttes már 2–0-ra vezetett, amikor a 67. percben le kellett fújni az összecsapást, mert már alig lehetett látni. Az ismétlésre másnap került sor, a Videoton akkor Májer Lajos góljával győzte le a francia gárdát. Bundázás miatt is szakadt már félbe mérkőzés Magyarországon. Ötven évvel ezelőtt, 1977 májusában az NB II rangadójának vetett véget idő előtt Nagy Béla játékvezető. Pécsett a listavezető PMSC a második helyezett Vasas Izzót fogadta. Mindkét csapat biztos feljutónak számított, és egyik sem akarta legyőzni a másikat, a játékvezető viszont megunta a komolytalan játékot. (N. ZS.)

A 2000-es sydney-i olimpia utolsó napja előtt mindössze négy arany­éremmel állt a magyar csapat, igaz, még hátravolt a férfi vízilabda-, a női kézilabda- és hat kajak-kenu döntő. Utóbbi helyszínén, a Nemzetközi Regattaközpont területén azonban olyan vihar tombolt, hogy nemcsak a versenyek megrendezése volt lehetetlen, hanem a hajók vízre szállása is. Folyamatosan tolták egyre későbbre a kezdés időpontját, de egy idő után már az is szóba került, hogy csak a záró ünnepség után rendezik meg, illetve az is, hogy törlik a programból ezeket a számokat. 
Egy kicsit enyhült az időjárás, úgyhogy elindították a futamokat, bár a hullámzás kemény kihívást jelentett továbbra is. Hideg zuhanyként a világbajnok Vereckei Ákos és a címvédő Kőbán Rita kajakban még a dobogóról is lemaradt, ezt követően viszont parádés sorozatba kezdtek a mieink: előbb a 2008-ban elhunyt Kolonics György nyert kenu egyesben, majd Kammerer Ákos és Storcz Botond kajak, Pulai Imre és Novák Ferenc pedig kenu párosban. A „vájt szeműek” azt is kiszúrták, hogy a győztesek gyakorlatilag mindannyian a szélcsendesebb alsó pályákon indultak, akik középen, illetve fent, azok bizony rendre fejre álltak. A magyar kajak-kenu csapat minden idők legeredményesebb szereplésével zárta a 25 évvel ezelőtti ötkarikás játékokat, a férfi pólósok bajnoki címével együtt végül nyolc aranyat szereztek a mieink.
A Sydney-ben történteknek a későbbi kajakos ötkarikás versenyekre is volt hatásuk: ezt követően a finálékat már nem tették a záró napra. (K. Z.)

A világ- és Európa-bajnok Érdi Mária, illetve az olimpiai negyedik és Eb-ezüstérmes Vadnai Jonatán szereplése miatt idehaza is fokozott volt az érdeklődés a májusban a kínai Csingtaóban az ILCA-hajóosztályok számára megrendezett vitorlázó-világbajnokság iránt.
Illetve csak lett volna, mert az első négy napon a szélcsend, majd a viharos időjárás és az árapály kedvezőtlen alakulása miatt nem tudtak futamokat rendezni, illetve amikor minden körülmény rendben lett volna, olyan sűrű köd ereszkedett a rajthelyre, hogy a látótávolság alig néhány méter volt. 
A végén már az sem volt biztos, hogy meg tudnak-e rendezni annyi futamot, hogy érvényes eredményekkel zárják a vb-t, végül az ötödik és a hatodik napon, ha nem is ideális körülmények között, de a férfiaknál öt, a nőknél hat futamot teljesítettek. Ezek alapján Vadnai a negyedik, Érdi pedig a 14. helyen végzett. (K. Z.)