A példaképek estélye – Szöllősi György jegyzete

Persze hogy nincs nagyobb ünnep a sportoló, a szurkoló számára, mint maga a mérkőzés, a verseny, a bajnokság, az olimpia. Mégis jó, ha vannak különleges alkalmak, amikor az egyébként sportfelszerelésben izzadó, küzdő bajnokok pusztán a közös ügy és sikereik ünneplése céljából összejönnek, ünneplő ruhába bújnak, és együtt mutatják meg, hogy az egyéni ambíción, a klubérdeken, az éremtáblázaton, a reklámszerződésen túl is van valami, ami összeköti őket, van valami, amiről bár egyre kevesebb szó esik, mégis mindegyiküknek fontos.

Az év sportolója gáláról beszélek természetesen, amelyen együtt vonulnak fel a régi idők bajnokai, a parasport nagyszerű egyéniségei, a profi futball sztárjai, az olimpiai hősök, mi több, a sportvezetők, edzők, újságírók, támogatók. Mert noha az év 364 napján mindenki másutt, a maga sportágában, a maga szakterületén a saját gondjaival küzd és a saját sikereiért harcol, támogatóval tárgyal, interjút ad, edzésre siet, öltözőt újít fel, mindenkinek fontos, hogy egy pillanatra megállva felismerjük, ha olykor nem is tudunk vagy veszünk tudomást egymásról, mégiscsak egyetlen család tagja mindenki, aki a magyar sportban tevékenykedik, sőt még azt is a rokonok büszkeségével tartjuk számon, aki határon túli vagy régóta külföldön szereplő magyarként ér el sikereket.

Nagy öröm, hogy a sok évtizedes hagyomány és a nemes ügy mellé álló egyre több partner és támogató újra és újra összehozza a magyar sport szereplőit, hogy a megannyi különböző egyéni érdeknél ezen az estén fontosabb, hogy egymást ünnepeljék, kitüntessék akár a riválisok, a vetélytárs sportágak képviselői, mert minden magyar sportsiker végső soron közös siker. S amikor elhangzik az a nehezen vitatható érv az év sportolóinak díjazásakor, hogy ugyan miként lehetne összehasonlítani az almát a körtével, egyik fajta sportsikert, sportágat, egyéniséget a másikkal, akkor megállapíthatjuk, hogy egyvalami minden jelöltben és győztesben közös. A rájuk adott sok-sok szavazat azt üzeni ugyanis, hogy a nagy sportolók közül is ők a legméltóbbak arra, hogy a magyarok példaképei legyenek.

Ami messze több annál a szintén nem elhanyagolható teljesítménynél, ha nagy bajnok valaki. Egy példakép ugyanis nemcsak a versenyen, az edzésen, a dobogón bajnok, hanem ilyenkor is felelőssége van, amikor az olimpiarendezésre vágyó magyar sportcsalád összegyűlik, hogy ezúttal szmokingban, estélyiben, a színpadon mutassa meg, együtt még erősebb, még vonzóbb, még tekintélyesebb ez a csapat, mint külön-külön, amikor mindenki a saját pályáján versenyez.

Aki olyan szerencsés, hogy ott lehet ma este a Nemzeti Színházban, és aki az M4 Sportra kapcsol hét óra után, az igazi bajnokokat láthat, akik méltán a magyarok példaképei.