Hazárdjáték
Ha én most gyirmóti balhátvéd, mosónő vagy klubtulajdonos lennék, azt kérdezném félhangosan: hol az igazság?
S meglobogtatnám a Diósgyőrről szóló híreket.
Ha én gyirmóti klubtulajdonos lennék, azt kérdezném: hogyan kaphatott licencet a tartozásoktól terhelt DVTK, s persze még néhány másik „papíron tiszta” klub, miközben én tisztességesen fizetek, és anyagi biztonságot nyújtok?
De ez az írás most nem a papírtengerbe fulladó Gyirmótról szól.
S még csak nem is a sokadik haláltusáját vívó Diósgyőrről.
Sokkal inkább arról a helyzetről, amelyből a magyar futball képtelen kilábalni. Beszélhetünk mi szakmai válságról, a húszfilléres utánpótlásedzők fröccsözéseiről – ha az ország egyik legnépszerűbb klubját sem tudják nyereségessé tenni, sőt biztonságosan életben tartani évek óta. A Diósgyőr valóban szimbólum, ahogy Orosz Lajos miskolci alpolgármester fogalmazott.
Csak nem úgy, ahogy ő szeretné.
Az ügyeskedés, a tehetetlenség, a hazárdjáték szimbóluma.
Ki ne emlékezne arra a csehszlovák filmvígjátékszerű szituációra, amikor a DVTK háza táján két csapat két edzővel, két külön emeleten edzésre készült.
Egyszerre.
Értem én, hogy válság van, az emberek a túlélésért küzdenek, idegesek, s ez Borsodra különösen igaz, elég csak a híradásokat nézni: a BAZ megyei Körömben rendőrautóknak pörköltek oda a helyi erős fiúk. A futball ott is sokadrangú kérdés, ám a Diósgyőr évek óta tartó kötéltánca ilyen körülmények között is érthetetlen. Az pedig egyenesen vérlázító, hogy újra beszédtémát jelent a költöztetés – a DVTK indulási jogának Pécsre vitele.
Akik most vezetik a klubot, a tűzzel játszanak.
A csapat legjobbjainak kiárusítása már megkezdődött, a bizonytalanság egyre csak nő, jövőkép pedig nincs. A helyzet odáig fajult, hogy a helyi városvezetők kiáltanak segítségért.
Nem most kellett volna.
S nem most kellene megoldást sürgetni, sőt megoldást találni a gondokra, hanem évekkel ezelőtt. Lehet, hogy most már késő, s mire felocsúdnak, már elcsaklizták a DVTK-t, jobbhátvédestül, pályagondnokostul, lelátóstul, partzászlóstul. S akkor már csak bottal üthetik a csapat nyomát – vagy azokat, akik ezt megtették…
