Orosz milliomosokkal ütöget most tovább

Máris munkába állt?Máris munkába állt?

Igen, egy ötcsillagos szállodában vagyok rekreációs menedzser. Foglalkozom a hotellakókkal, teniszezem az itteniekkel, a VIP-vendégekkel és a gazdag orosz turistákkal, valamint edzősködöm is: egy libanoni fiúból igyekszem ATP-játékost faragni. Kék a tenger és az ég, süt a nap, csodálatosan érzem magam.

Hogyan kötött ki épp Dubaiban?

Tíz éve járok egy itteni tornára, egyszer meg is nyertem, és a verseny szervezőjével, aki a szálloda tulajdonosa is, jóban vagyok. Sokszor hívott már, hogy dolgozzak nála, és most rábólintottam az ajánlatára.

Nehezen hozta meg a döntést, hogy felhagy a versenyszerű tenisszel?

Hosszú folyamat eredménye ez. Arra vártam, hogy egyszer majd kifordul a bokám, megfájdul a vállam, vagy ilyesmi, és lesz ürügy a befejezésre, de ezt szerencsére megúsztam – viszont így magamnak kellett döntenem. Az elmúlt évben már nem voltam biztos benne, hogy folytatni akarom, egyre inkább elegem volt, májustól szeptemberig mérkőzést sem nyertem, ráadásul közben is hívtak Dubaiból, és végül úgy döntöttem, az év végéig várok, és az itteni, decemberi torna lesz az utolsó. A Fed-kupán még szívesen szerepeltem volna, de a szövetség nem nagyon kapkodott utánam, így aztán kiutaztam ide, és máris elkezdtem dolgozni.

Új országba, más kultúrába költözött.

Nehéz volt otthon hagyni a barátokat, de szerencsére itt sokan ismernek, hiszen évek óta járok ide. Nem idegenek közé kerültem – így sokkal könnyebb.

Nem is hiányzik a versenytenisz?

Egyáltalán nem. Magát a játékot imádom, ma is napi kilenc órát teniszezem, és szerintem fittebb vagyok, mint valaha, de azt a rengeteg szervezést és stresszt, meg a folyamatos utazást, ami a pályafutásommal járt, egyetlen porcikám sem kívánja – nagyon örülök, hogy végre minden éjjel ugyanabban az ágyban alhatok. De a csapatbajnokságokon azért indulok majd – a nyáron megyek is haza versenyezni. Nemsokára pedig Szávay Ágival találkozom: ha jön a jövő heti WTA-tornára, mindenképpen kimegyek a meccsére, ha az időm engedi.

Amikor eldöntötte, hogy befejezi, visszatekintett a pályafutására?

Nem elmélkedtem rajta sokat. Az a fajta játékos voltam, aki tisztességesen edzett, mindig élvezte, amit csinált, ugyanakkor megpróbálta kihozni magából a maximumot, és egy jó alapszintű játékra mindig képes volt. Persze lenne, amit a mai eszemmel másképpen csinálnék, de nem bánok semmit sem – nincsenek negatív érzéseim.

Mi a legkedvesebb emléke?

Amellett, hogy ott lehettem az athéni olimpián, a kétezer-hetes US Open a legnagyobb élményem, amikor a centerpályán játszhattam Venus Williams ellen. Itt, Dubaiban is sokan jönnek hozzám most is azzal, hogy ismernek, annak idején láttak a televízióban.