Teljes az éremkollekció

Azért ezt még mindig nehéz megszokni. Bátorfi Csilla (legalább egy piros-fehér-zöld csík is volt a melegítőjén) ült a karám mellett a szentpétervári Európabajnokság női páros döntőjében, és hol szurkolt, hol korholt, hol tanácsokat osztogatott. Azt magyarázta tanítványainak, Nikoleta Stefanovának és Wenling Tan Monfardininek, hogyan sikerülhet legyőzniük életük eddigi talán legjelentősebb mérkőzésén Póta Georginát és – Tóth Krisztinát.

Azt a játékost, akivel a magyar asztaliteniszsport legutóbbi legendája sikerei egy részét aratta az olimpiai negyedik helytől a párosban és a csapatban szerzett kontinensbajnokságig. Akivel remek barátságban vannak, akivel szinte mindent tudnak a másikról, s aki ezúttal az asztal másik oldalán, ellenfélként ütögette vissza a labdákat.

Bátorfi Csilla ugyanis, mint tudjuk, az olaszok szövetségi kapitánya. De új állomáshelyén edzőként még nincs Európabajnoki címe. És – hogy már előre lelőjük a poént – ezúttal sem lett.

Nem úgy Téglás Péternek! A magyarok fiatal mesteredzője, akinek irányításával a tavalyi, belgrádi kontinensbajnokság csapatversenyét megnyerték a mieink, inkább tűnt olasznak, mint kollégája, legalábbis ha az általa előadott folyamatos bravózásból indulunk ki. A magyar kapitánynak azonban volt miért dicsérnie Pótát és Tóthot: remekül pingpongozott a két lány a fináléban.

Pedig a meglepetés erejére például nem hagyatkozhattak, elvégre egyesben játszottak már rengetegszer Monfardiniékkel, az olimpia előtt két hétig együtt készültek az olaszokkal, ráadásul Póta és Stefanova egyébként is jó barátok: hogy mást ne mondjunk, a bolgárból lett olasz lány adta kölcsön az ütőjét Pótának a májusi olimpiai selejtezőn, amikor a magyar lány borítását nem találták megfelelőnek a szigorú bírók. Párosban azonban nem túl hosszú a négyes közös múltja: mindössze 2006-ban mérkőztek meg egy Pro Tour-versenyen, és akkor 4:1-re a mieink győztek.

Most azonban kicsit aggódtunk értük a találkozó előtt, elvégre több mint egy hete küzdöttek már, és rengeteget kivett belőlük a csapatversenyen

elért második hely, nem beszélve a remek egyéni szereplésről. Póta szombaton óriási csatában kapott ki a negyeddöntőben, Tóth pedig még a fináléba jutásért is asztalhoz állt vasárnap délelőtt – már akkor húzódással küszködve. Így is nagyot küzdött Liu Jia ellen (akit a csapatversenyek során már megvert), de hat szettben az osztrák-kínai diadalmaskodott, s ő jutott be a fináléba. (Ott kikapott az ellenállhatatlanul játszó litván Ruta Paskauskienétől, aki Pótát búcsúztatta korábban, s akit Tóth Kriszta éppenséggel a legjobb 64 között győzött le Pekingben…)

Tóth azonban így is büszke lehetett. Elvégre 2002 óta nem szerzett érmet egyéniben. Akkor, Zágrábban ő volt a második. És nem találnák ki, hogy ki lett a harmadik... Így van, az „ellenséges hadvezér” a mostani párosdöntőn, Bátorfi Csilla.

Ott tartottunk teh á t , hogy remekül játszottak Pótáék. Mondjuk nem az első szettben: ott meggyűlt a bajuk az olaszokkal, és el is bukták a felvonást. A másodikra már összeszedték magukat (bár mindkettejükön látszott a fáradtság), magabiztosan meg is nyerték, a harmadikat pedig 7:5-ös hátrányból fordították meg. A negyedikben azután szettlabdához is jutottak, de ekkor még visszakapaszkodtak és egyenlítettek Stefanováék. Az ötödik felvonásban ellenben nem volt esélyük, és 7:4-nél a hatodikban is úgy tetszett, zsebben az aranyérem. Bátorfi Csilla ekkor kért időt – remek érzékkel. Más kérdés, hogy a neccet és a csuszát, amelyekkel aztán 9:7-re elléptek az olaszok, már nem csak az ő szakértelmének köszönhették. A magyar lányok azonban nem hagyták kiénekelni a szájukból a sajtot: 10:9 után ugyan még meccslabdát hibáztak, de aztán Téglás Péter is megmutatta, tudja, mikor kell megállíttatni a játékot. 11:10 után gyorsan megnyugtatta Pótát és Tóthot, néhány másodperccel később pedig utóbbi bevágta az Eb párosküzdelmeinek utolsó tenyeresét épp Stefanova és Tan Monfardini közé, majd – a labda még szinte földet sem ért

– párja nyakába borult. A tavalyi, belgrádi ezüstérem után most aranyat szerzett az új magyar sikerpáros!

A magyar hölgyek ezzel három éremmel zárták a kontinensviadalt, egy arany, egy ezüst (csapatban) és egy bronz megosztásban, azaz továbbra is halmozzák a sikereket. Ami pedig a férfiakat illeti, nekik sincs szégyenkeznivalójuk: egyéniben és párosban arattak néhány bravúrgyőzelmet, csapatban pedig megszilárdították helyüket az elitdivízióban.