Ha az itthon divatos formulát akarjuk használni, Arsene Wenger a Sheffield United ellen a jövő csapatát építette. Csak éppen a nálunk divatos szokással ellentétben neki is, a vezetőknek is lesz türelmük megvárni, amíg befejezi a munkáját, úgy, hogy közben van egy együttese is a jelenben. Amelyik vezeti a roppant erős Premier League-et, emellett a BL-ben ponttal zárta le a kijevi kalandot.
De most maradjunk a Sheffield United elleni Ligakupamérkőzésnél, amelyen Wenger már a kezdő sípszó pillanatában történetet írt. A Fabianski (23 éves) – G. Hoyte (18), Song (21), Djourou (21), Gibbs (18) – Wilshere (16), Ramsey (17), Randall (18), Mérida (18) – Bendtner (20), Vela (19) összetételű kezdő ugyanis a 19 esztendős átlagéletkorával minden idők legfiatalabb együttese volt, amely valaha is Arsenal-dresszt húzott. (És nem mellesleg négy angol és egy walesi játékos kapott helyet benne, öt brit több mint öt éve nem volt az Arsenal kezdőcsapatában.) Nem egészen két órával később pedig Wenger már ezt a gárdát tartotta a legjobb fiatal csapatnak, amely a keze alatt dolgozott. Közben csak annyi történt, hogy az „ágyúsok” között először kezdő Carlos Vela három és Jack Wilshere egy góljával (kettejük mellett Gavin Hoyte és Fran Mérida is először kezdett tétmeccsen a nagyok között), valamint a 20 évével rutinos játékosnak számító Nicklas Bendtner duplájával az Arsenal 6–0-ra kiütötte másodosztályú riválisát.
„A legjobb fiatalok, akiket valaha láttam” – méltatta a győztes felet Kevin Blackwell, a Sheffield menedzsere, kollégája viszont ennél mélyrehatóbb elemzést is végzett: „Gyerekeknek tűnnek, de nem úgy játszanak. Végig olyan érzésem volt, mintha komplett csapatot látnék a pályán – így Wenger. – Egyiküket sem félnék bevetni a Premier League-ben, szerintem mindegyikük megállná a helyét. Ez a gárda a legtöbb riválisát meg tudja verni, és egyelőre nem tudom megmondani, meddig jut el. Hogy megnyerheti a kupát? Meg. Miért ne nyerhetné meg?!”
A legutóbbi két kiírásban közel volt a győzelemhez, a fináléig, illetve a legjobb négyig jutott – rendre a mostani receptre (fiatalokkal teletömött csapat) építve. És garantálható, hogy a mostani együttesből néhány éven belül állandó tagjai lesznek a „nagy” Arsenalnak. A közelmúltban kölcsönjátékosként spanyol csapatokban (Celta Vigo, Salamanca, Osasuna) erősödő Vela mesterhármasa árulkodó, a legtöbb dicséretet mégsem ő, hanem Wilshere kapta. Tizenhat méterről nagyszerű gólt lőtt az alsó sarokba (16 évesen és 267 naposan minden idők második legfiatalabb Arsenal-gólszerzője lett, ifjabban csak az akkor 16 éves és 212 napos Cesc Fabregas talált a kapuba), eladott labdája alig akadt, remek passza annál több volt. „Tizenöt éves volt, amikor először hívtam meg az első csapat edzésére, és már akkor sem kereste a helyét. A tehetsége nagyon mélyről fakad, az ilyen játékosok vihetik a legtöbbre – méltatta a fiatalembert Wenger. – Rajta és a többieken sem lepődtem meg annyira, mint önök, mert én naponta látom ezeket a srácokat futballozni. Már most érettek a nagy kalandra.”
A Sheffield ellen ott volt a bizonyíték. Az egyik oldalon öszszesen 209 év futballozott, a másikon 290. Az egyik oldalon a 23 éves Fabianski volt a legidősebb, a másikon a 39 éves Gary Speed. Aki kis túlzással az összes londoni futballistának az apja lehetne. Csak hát a fiúk a „papa” fejére nőttek.
