Döntetlen, nagy csatában

Közhely, de tény, hogy még a csilláron is lógtak. A Bitskey uszoda egyszerűen csurig tele lett szerda estére, a sajtópáholy ajtaját is alig lehetett kinyitni a kezdés előtt negyedórával. Hogy még helyet is találjon ott az ember, már maga volt az utópia. A zsűri környékére is bezsúfoltak mindenkit, akit lehetett, így aztán a későn érkező médiamunkások az orosz VIPszektorban ülők lábánál dolgozták végig az estét. Itt jegyezzük meg, vélhetően valamenynyi kolléga nevében: bármikor eláztatjuk laptopjainkat a medence partján, ha megtelik az uszoda!

Főképp európai kupadöntőn.

Merthogy LEN-kupa-finálé volt esedékes, ennek megfelelően fantasztikus hangulat uralta az épületet, jórészt az egyik felső sarokban tanyázó hevesi kemény magnak köszönhetően. Mégis a Csehov kezdett jobban. Sokkal jobban, hiszen pillanatok alatt meglépett kettővel. Más kérdés, hogy mennyire elegáns dolog a parton sípolóktól hazai hátrányokkal és vendégötméteressel nyitni ilyen csatát... Mindenesetre a hivatalosan BrendonUPC-ZF-Eger néven futó alakulat nem szontyolodott el a pocsék start láttán. Ilyen közönség előtt ez lehetetlen is. Szóval nekidurálta magát az Eger, és nemcsak egyenlített, hanem fordított is. Ehhez hozzátette a magáét Szergej Garbuzov, aki kiállíttatta magát, majd miután elkezdett tempózni a sarok felé, kiütötte a labdát az egyik fehér sapkás kezéből. Az Eger meg kíméletlenül beverte a büntetőt.

Amúgy is kezdett kiegyenlítődni a meccs, a fórok is egyenletesebben érkeztek, így aztán a két kupaaspiráns kéz a kézben lépkedett előre. A második negyed előny–hátrány játéka később is folytatódott. És ha nincs a harmadik etap utolsó perce, alig változott volna valamit az állás. Ám az Eger előnyben mesésen mattig sakkozott, míg odaát Revaz Csomahidze tarthatatlan volt, kétszáz kilóval a vállán is a hálóba tette a labdát. Klasszis, na.

A másik nagymenő, Alekszandar Sapics eközben egészen észrevehetetlen volt, majd amikor ezt leírtuk, bepakolta a Csehov nyolcadik gólját… Ezzel egy időben a visszavágóra vágyott négy-ötgólos előny reménye igencsak távolodott.

Persze nem olyan egyszerű ügy ez, fakezűek ritkán vesznek részt kupadöntőkben, a Csehov meg egyenesen remek alakulat, ezért annak is hallatlan ünneplés lett a jutalma, hogy az Eger másfél perccel a vége előtt sokadszor egyenlített. Innentől már az lett a kérdés, lesz-e egyáltalán győztese a vízi csatának.

Nem lett.

Merthogy a finis ugyanolyan hektikusra s terméketlenre sikeredett, mint az előző negyedek. Jellemző kép volt például, hogy az Eger előnyben adogatott a vége felé közeledve, mire a bíróduó az egyik kezével adott ítéletét a másikkal el is vette, és víz alá vitt labda ürügyén a Csehov futhatott neki az utolsó támadásnak. Amely aztán ugyanúgy nem termett gyümölcsöt, mert Szécsi Zoltán kezeiben pihent meg a Mikasa az orosz alakulat heves reklamációjával kísérve. Nincs hát magyar előny, nulláról folytatódik a finálé – csak immáron orosz medencében.

Tudhattuk, hogy kemény dió lesz – de hogy ennyire!