Arccal az olimpia felé

Hogy van a keze?Hogy van a keze?

Nincs vele semmi gond, remekül sikerült a műtét, hamar elkezdhettem az edzéseket – válaszolt Gál Gyula. – Igaz, a portugálok elleni meccsen akadt egy fájdalmas pillanat, de nem történt baj.

Az átlagember ilyen operáció után néhány héttel még annak is örül, ha be tudja hajlítani az ujjait, ön pedig mázsás emberekkel verekszik a falban. Nem fél?

Egyáltalán nem. Úgy gondolom, ha jó a kezem, akkor játszani kell, ha pedig féltem, az csak újabb bajok forrása lehet. Aggódva egyébként sem lehet kézilabdázni.

Zaklatott napokon vannak túl, rengeteget utaztak az elmúlt időszakban.

Most viszont már révbe értünk, hiszen három nappal az Eb-csoportmeccsek kezdete előtt már a helyszínen, Bergenben leszünk. Nem árt egy kis nyugalom, hiszen eddig kicsomagolni sem volt értelme, mert lejátszottuk a mecscset, s már utaztunk is tovább a szállodából. A mi szempontunkból fontos, hogy itt vagyunk, ez sokkal praktikusabb, mint a rajt előtt utazni. Van időnk f e l mérni a terepet, alkalmazkodni a körülményekhez.

Összeállt a csapat a franciák elleni meccseken és a Posten-kupán?

Fontosak voltak ezek a találkozók, hiszen rég játszott együtt a komplett keret, s szerintem a norvégiai torna utolsó napját, a portugálok elleni vereséget leszámítva sok pozitívum volt a játékunkban. Toulouse-ban jól kézilabdáztunk a franciák ellen, s a norvégokkal is remek mecscset játszottunk. Az Izland elleni győzelem pedig a körülmények miatt is értékes, hiszen ritkán lép pályára úgy válogatott, hogy a mérkőzés elején a csapat fele a lelátón ül civilben, mert útközben eltűntek a felszerelések.

Önnek a kora, a tapasztalata és a habitusa miatt is

a válogatott egyik vezéregyéniségének kell lennie.

Tudjuk, hogy akkor leszünk eredményesek , ha csapatként vagyunk jók, egy-egy kiemelkedő teljesítmény nem elég a sikerhez, persze húzóemberekre szükség van.

Feltűnt, hogy a csapat a norvégiai út elején milyen jól fogadta az egymást követő viszontagságokat.

Mennyivel lett volna jobb, ha káromkodunk, feleslegesen bosszantjuk magunkat? Inkább mosolyogtunk, megpróbáltunk a pozitívumokra figyelni, s úgy érzem, ez is erősítette az egységet.

Most Lillehammer és Bergen között félúton beszélgetünk. Visszatér még a csapat a tizennégy évvel ezelőtti téli olimpia helyszínére?

Visszajövünk, és leugrunk a nagysáncról, egyenesen az olimpiai selejtezőig. Ha ugyanis az Eb-n még játszunk itt meccset, az azt jelenti, hogy kiharcoltuk a selejtezős helyet, vagy legrosszabb esetben is harcban vagyunk érte. ½