„Italians do it better” – szólt az egyik angol szállóige úgy tizenöt évvel ezelőtt, amelyet rövid ujjú pólókon lehetett olvasni félre nem érthető pózban egymásba olvadó női és férfi sziluettel illusztrálva. Noha azóta különböző statisztikák szerint mégsem az olaszok szerelmeskednek a legjobban – állítólag a franciák előztek –, a tésztafőzésen és a pizzakészítésen kívül a futballban is ők a legkiválóbbak, hogy mást ne említsünk, ők az aktuális világbajnokok. Fabio Capellónak túl sok köze ugyan nem volt a „squadra azzurra” tavaly nyári sikeréhez, de a céljai között szerepel, hogy az angol válogatott szövetségi kapitányaként éppen honfitársait taszítsa le a trónról 2010-ben Dél-Afrikában. Persze addig sok víz lefolyik még a Temzén, s feltehetőleg az új kapitány is sokszor keveredik vitába majd az angol újságírókkal, akik már néhány nappal a 61 éves szakember kinevezését követően megannyi (jó?) tanáccsal halmozták el az olaszt. A legelső, amit Fabio Capellónak javasoltak: tanuljon meg angolul.
A nyelvtudás fontosságáról sokat megtudhatna honfitársától, a korábban a Chelseanél munkálkodó Claudio Ranieritől, aki, ha felhívja telefonon, biztosan elmondja neki, hogy menesztésének legfőbb oka az angol nyelv ismeretének hiánya volt.
No már most Fabio Capello angolnyelv-tudása az alapfokot sem üti meg, ezen sürgősen változtatnia kell, mielőtt ebből számos félreértés és konfliktus támad. Az edző is ezen ügyködik, s az évi hatmillió fontos (2.2. milliárd forint) fizetéséből nyilván telik neki jó tanárra, aki gyorsan és hatékonyan megtanítja folyékonyan beszélni. Ugyanis az edző megfogadta, hogy már január végén az első összetartáson angolul szeretné köszönteni a játékosokat a Svájc elleni barátságos meccs előtt.
Fabio Capello még alá sem írta négyéves szerződését, amikor az olaszok a La Gazzetta dello Sport hasábjain hétpontos figyelmeztetést írtak a Romával, a Milannal és a Juventusszal is bajnoki címet szerző mesternek: készüljön fel a legrosszabbra.
„Miért vesztegessem az időmet olyan emberek írásainak olvasásával, akiknek az intelligenciája meg sem közelíti az enyémet?” – riposztozott Fabio Capello.
Nocsak…
Max Clifford, a The Times újságírója pedig nyílt levelet intézett az olaszhoz, amelyben megkérdezi a szövetségi kapitányt, felkészült-e a borzalmakra.
„A felhajtás kibírhatatlan és folyamatos lesz. Az angol sportújságírók szörnyetegek, akik minden szavadat kiforgatják. Minden lépésedet paparazzók ezrei figyelik majd, a magánéleted pokollá válik. Még mindig akarod a munkát?” – kérdezi a PR-szakértő.
Az egyik bulvárlap elkészítette Fabio Capello tízparancsolatát is, amely a szigorú szakvezető lehetséges házirendjét tartalmazza. Többek között az is szerepel benne, hogy a csapatnak nem lesz első számú sztárjátékosa, a legtöbb hatalom az olasz mester kezében lesz, egyszerű életformát vár el minden játékostól – mit szól ehhez majd David Beckham? –, és a szövetségi kapitány szava szent és sérthetetlen.
Vicces, de mégis van benne realitás.
Mindez a konok és rendkívül magabiztos Fabio Capellót egyelőre cseppet sem érdekli.
Ő továbbra is azt mondja, egy álom vált valóra a kinevezésével, és hiszi, Angliával világbajnoki címet nyer 2010-ben. Csak előbb jusson el odáig, hogy az orra alá dugott mikrofonokba mindezt elmondhassa angolul…