Felnőtt lett a Kölyök

„Egyszerűen meg tudom magyarázni, miért veszítettünk: a két csapat közti különbség egy húszmillió fontot érő csatár volt, Fernando Torres briliánsan futballozott, nem volt ellenszerünk a játékára” – ismerte el Steve Coppell, a Reading menedzsere.

A rutinos edzővel mindenki egyetértett, hiszen a csatár láthatatlanul eltöltött első félidőt követően zseniálisan futballozott, és megszerezte július óta tartó liverpooli karrierje első mesterhármasát. A 46-szoros spanyol válogatott támadó szebbnél szebb gólokat lőtt, hiába rúgdosta végig a találkozó során Michael Duberry, a Reading védője, aki később bevallotta, az első félidő után nem gondolta volna, hogy a csatár három gólt is szerez majd.

„Gyors, erőszakos és egyfolytában a góllövésre törekszik – mondta Michael Duberry, aki piócaként tapadt a Liverpool játékosára, mindhiába. – Három hét múlva már senki sem emlékszik arra, hogy a mérkőzés hetven százalékában jól fogtam Fernando Torrest, csak arra, hogy három gólt rúgott mellőlem.”

„El Ninót”, vagyis a gyerekes arcvonásai miatt Kölyöknek becézett klasszist sokan féltették az angol futballtól, mondván, még a legnagyobb sztároknak is legalább fél év kell az izomszaggató tempójú, rendkívüli erőállapotot igénylő küzdelmek és a sítlus megszokására. Ezzel szemben a Madrid külvárosában felnőtt játékos három gólnál jár a Premier League-ben – az elsőt a Chelsea elleni rangadón, az Anfield Roadon jegyezte –, és ugyanennyinél tart a Ligakupában is.

„Mit mondhatnék: nagyon boldog vagyok – mondta Fernando Torres a találkozó után. – Most, hogy megvan az első, remélem, sok mesterhármast szerzek még a jövőben.”

A parádés teljesítmény ellenére a spanyolnak nincs bérelt helye a kezdőcsapatban, hiszen Rafa Benítez menedzser a rotáció elkötelezett híve, emiatt kapott csak csereként lehetőséget a csatár az elmúlt két bajnokin a Portsmouth és a Birmingham ellen is.

Steven Gerrard, a Liverpool csapatkapitánya az elsők között dicsérte Fernando Torrest a nyáron, s most, a Reading elleni összecsapás után sem felejtette el kiemelni érdemeit.

„Ha Fernando Torres futballját nézem, önkéntelenül is Ian Rush jut az eszembe – hasonlította Steven Gerrard jelenlegi társát a nyolcvanas évek Liverpooljának legendás támadójához. – Nagyon hasonló stílusban játszik, mint a walesi, sokat dolgozik a mezőnyben, és gólra éhes. Azt hiszem, méltó a gárda kilences mezére, amelyet Ian Rush mellett Robbie Fowler is viselt.”

S hogy milyen játékos volt az emlegetett Ian Rush? Nos, őt minden idők legjobb liverpooli csatárának tartják a klub hívei világszerte. A magas, de nem robusztus támadó nemcsak számolatlanul szerezte a gólokat, emellett hatalmas mezőnymunkát is végzett. Az immár 45 éves korábbi klasszis 1980 és 1996 között egy szezontól eltekintve, amikor az olasz Juventusban futballozott, a klub történetének legeredményesebb játékosa lett, miután 658 meccsen 346 gólt szerzett a „vörösöknél”. A Liverpoollal nyert Bajnokcsapatok Európa-kupáját (1981, 1984), öt bajnoki címet (1982, 1983, 1984, 1986, 1990) és 1984-ben 32 bajnoki góljával európai aranycipős lett.