Hátrányból előnyt

A húszéves atléta szárkapocs csont nélkül született, és a lábfejéből is több csont hiányzott. Szüleinek választaniuk kellett: tolókocsira ítélik-e a gyermeküket, vagy meghozzák a nehéz döntést, amputáltatják a lábát, és művégtagokkal tanítják meg járni. Pistorius 11 hónapos volt, amikor a műtétet végrehajtották, hat hónappal később az üvegszálas műlábával már megtette az első lépéseit.

A csúfolódások ellenére gyorsan tekintélye lett

„Amikor azt kérdezik tőlem, hogy milyen műlábakkal élni, azt válaszolom, nem tudom – mondja Pistorius. – Milyen igazi lábakkal élni,

nekem ez a kérdés. Én így születtem, csak ezt ismerem. És vannak előnyei ennek az állapotnak. Ha például meghorzsolom a lábam, miközben leszállok a motoromról, nem érzem. Vagy ha átázik a cipőm, kint hagyhatom a lábamat száradni a napon. Ki más teheti ezt meg? Nem szeretem, ha fogyatékosként kezelnek. Ugyanolyan egészséges vagyok, mint bárki más, csak éppen nincsenek lábaim. Ennél sokkal rosszabb dolgok is történhetnek az emberrel.” A rossz nem kerülte el az ifjú futót, tizenöt esztendős volt, amikor elveszítette édesanyját. Sheila Pistorius allergiás rohamban hunyt el.

„Kivánni sem tudtam volna jobb szülőket – emlékezik a futó. – Pontosan úgy neveltek, mint a teljesen egészséges bátyámat, Carlt, valamint a húgomat, Aimeet. Ha nekem fogyatékos gyerekem lesz, én is ezt teszem vele. Természetesen vigyázni fogok rá, de ha elesik, és sírni kezd, abból nem kell nagy ügyet csinálni. Az egészséges és a fogyatékos gyerekek egyaránt leeshetnek a fáról, biztos, hogy olyankor is sérülést szenvednek, amikor egyedül lesznek, meg kell tehát tanulniuk az önálló életet. Vannak, akik kevesebbnek érzik magukat, mert van valamiféle fogyatékosságuk. De mi van a millió és millió képességükkel? Hiányzik egy, esetleg két lába valakinek? Rendben, nem tud úgy futni, vagy ugrani, mint a többiek, de annyi minden másra képes lehet! Persze az általános iskolában voltak nehéz pillanataim, mert a gyerekek nagyon gonoszak tudnak lenni, ha olyannal találkoznak, aki különbözik tőlük.”

Pistorius a csúfolódások ellenére hamar tekintélyt szerzett magának. Szülei útmutatását követve, sorra kipróbálta a különböző sportágakat, rögbizett, vízilabdázott, teniszezett, az atlétikát azonban utálta. Egészen addig, amíg 2004 januárjában rögbizés közben el nem törött a térdkalácsa. Akkor a pretoriai egyetemre küldték rehabilitációra. Ott kezdett el futni, s nyolc hónappal később már az athéni paralimpián indult. Száz méteren ezüstérmes lett, a 200 métert 21.97 másodperces világcsúccsal nyerte meg.

„Az, hogy aranyérmet nyertem, sokat jelentett számomra, de talán még többet, hogy Európába utazhattam, ahol sok új barátra leltem. A paralimpián indulva az is kiderült számomra, hogy milyen szerencsés vagyok. Athénban ugyanis sok olyan sportolót láttam, akinek igazán nehéz a helyzete” – magyarázza.

A szénszálas műláb miatt heves vita dúl

A következő év tavaszán a fiatal futó a 400 métert is kipróbálta, 47.34 másodpercre javítva a táv paravilágrekordját. Ezt az eredményt a nyílt dél-afrikai bajnokságon érte el, ahol az egészségesek között a hatodik helyezést szerezte meg. Nem csoda, hogy rögvest új célt tűzött ki maga elé: Pekingben az egészségesek között kell versenyeznie!

A bejelentés azonnal vihart kavart. Sokan úgy vélték és vélik, hogy a speciálisan a versenyzésre kifejlesztett szénszálas műlábai megengedhetetlen előnyt jelentenek számára.

A dél-afrikai futó sporttársai a felvetésre mérgesen reagáltak: „Ha valaki azt hinné, hogy ezek a protézisek Oscar számára előnyt jelentenek, vessék alá magukat az operációnak, aztán meglátjuk, ezekkel a lábakkal mire lesznek képesek…!”

Pistorius sokkal visszafogottabban kommentálta az ellenkezéseket: „Semmiképpen sem szeretnék úgy versenyezni, hogy érdemtelenül előnyre teszek szert…”

Annak nincs akadálya, hogy gálákon elinduljon

Márpedig ennek a lehetősége fennáll. A műlábakat kifejezetten a dél-afrikai számára készítették, úgy, hogy az előzőleg túl hosszú lépései rövidebbek legyenek. A futólábat úgy alakították ki, hogy a korábban használtnál hosszabban érintkezzen a talajjal, maga a sportoló pedig úgy nyilatkozott, hogy az alakján még változtatni szeretne, annak érdekében, hogy a láb légellenállása kisebb legyen.

Egyes biomechanikusok szerint a műlábak nem jelentenek egyértelmű előnyt, mert az egészségesekkel összehasonlítva, a befektetett energiának kisebb részét kapja vissza a futó. Ugyanakkor nincsen például savasodás a vádliban, a kanyarból való kijövetnél nem történik sebességvesztés, sőt gyorsulás lehetséges. Mindezek miatt a nemzetközi szövetség tanácsa júniusban olyan szabálymódosító tervezetet fogadott el, amely nem engedélyezné a műlábakkal való indulást – világversenyen. A gálákon való részvételnek azonban nincs akadálya, így Pistorius előbb a római Golden League-viadalon a hazai versenyzők mezőnyében állt rajthoz, majd a sheffieldi szuper Grand Prix-n a világ legjobbjai között indult. Itt azonban nem volt szerencséje, őt különösen hátráltatta az eső, pályaelhagyás miatt kizárták a versenyből.