Csendesen, de megállíthatatlanul halad előre Wimbledonban.Csendesen, de megállíthatatlanul halad előre Wimbledonban.
Valóban, de ez egyáltalán nem baj. Könnyű meccseim voltak eddig, de fáradt is voltam a hét elején. Elégedett vagyok az eddigi teljesítményemmel, bár a következő fordulóban Patty Schnyder ellen már nehezebb dolgom lesz.
Gyakran megfordul a fejében, hogy akár a végső győzelmet is megszerezheti?
Nem pazarlom erre az energiáimat. Nincs itt az ideje az álmodozásnak, arra kell figyelnem, hogy minden mérkőzésen a lehető legtöbbet hozzam ki magamból. Úgy érzem, megnyerhetem a tornát, de nem nyomaszt a nagy tét. Győztem már elégszer, tudom, mire vagyok képes, nem kell bizonyítanom senkinek.
Értékesebbnek tartana egy wimbledoni sikert, mint a legutóbbi párizsi bajnokságot?
Annyiból mindenképpen, hogy ha itt győznék, azt jelentené, hogy már mindegyik Grand Slam-torna elsőségét megszereztem. Nagyon szeretem ezt a versenyt, de azért még mindig a Roland Garroson dobog a leghevesebben a szívem.
