Győztek az NS-olvasók: Puskás utca Kispesten!
„Nem lesz Kispesten Puskás Ferenc utca, a főváros a nemrégiben elhunyt labdarúgó kedvéért sem tenne kivételt azon szabály alól, amely szerint Budapesten csak a halála után negyedszázaddal lehet bárkiről közterületet elnevezni” – ez a hír január 8-án jelent meg a Népszabadság internetes oldalán, és ez azt jelentette, hogy sokadszor mondott nemet a főváros arra a kezdeményezésre, legyen végre Puskás Ferenc utca Kispesten.
Fordulat: a díszpolgárok lehetnek névadók
Szerencsére azóta nagyot változott a helyzet, és immár maga Demszky Gábor főpolgármester lesz az előterjesztője annak a határozatnak, amely szerint a 25 éves tilalom alól mentességet kapnának azok a köztiszteletben élt személyiségek, akiknek Budapest 1990 óta díszpolgári címet adományozott (emlékezetes, hogy Puskás Ferenc díszpolgári jelölését először elutasította a közgyűlés, s csak a nagy felháborodás hatására tüntették ki mégis a címmel 2001ben, s mindeközben például Sztálin egy ötvenes években hozott határozat értelmében hivatalosan a mai napig a főváros díszpolgára…).
Szóval, a csütörtöki fővárosi közgyűlés után feltehetően elhárul az akadály az elől, hogy Kispest önkormányzata immár joggal kérje ismét: hadd nevezzék el a Bozsik-stadion melletti utcát a városrész leghíresebb szülöttéről – tájékoztatott immár a mindenkinek megfelelő kompromisszum felett érzett elégedettségével Nyáry Krisztián, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója. Azaz Öcsi bácsi érte el (és nem egy Nobel-díjas tudós vagy feledhetetlen művész), hogy megváltozzék a törvény.
Az ügynek amúgy hosszú története van, hiszen Asztalos Zoltán, a Kispest-Honvéd volt sajtófőnöke még Puskás Ferenc életében kezdte el a küzdelmet az utcaelnevezésért, s ehhez csatlakoztak a Nemzeti Sport olvasóinak tízezrei internetes szavazataikkal, ám a hivatalos fórumok rendre elutasították a kérést, mondván: élő emberről nem lehet közterületet elnevezni. Az senkit sem érdekelt, hogy például Egerszegi Krisztináról már neveztek el utcát Ausztráliában vagy Bátorfi Csilláról közt, Michael Schumacherről teret Németországban, csak éppen idehaza nem lehetett méltó módon tisztelegni a legkiválóbb sportolók előtt. Aztán Öcsi bácsi tavaly novemberi halála után az akadékoskodók újabb jogszabályt bányásztak elő: 25 évnek kell eltelnie az illető halála után ahhoz, hogy utcát nevezzenek el róla…
Vidéken nincs gond az új elnevezésekkel
Ez azonban csak a főváros rendelete, a vidéki településekre nem vonatkozik (a közelmúltban elhunyt Darvas Iván színművészről például felvidéki szülőfalujában már júniusban utcát neveznek el). Így hát nincs akadálya annak, hogy ahogyan József Attila vagy Petőfi Sándor nevét minden valamirevaló magyar településen utca viseli, a huszadik század legismertebb és legnépszerűbb magyar emberének, Puskás Ferencnek is mind többfelé állítsanak ily módon emléket. Az elsőség dicsősége Zalaszabar településé, ahol szombaton avatják a Puskás teret, s rajta az Aranycsapat kapitányának szobrát, de már tervezik a Puskás utcát Törökszentmiklóson is, és csak a bürokrácián múlik, mikor lesz hivatalosan Kispesten is Puskás utca ott, ahol egy jelképes névtáblát már tavasszal felavattak a helyiek.
A budapesti díszpolgárok között további két, a sportéletben világhírnevet szerző személyiséget találunk, a 2003. október 16-án elhunyt hajdani ökölvívó-fenomént, Papp Lászlót és a ma is jó egészségnek örvendő legendás rádióriportert, Szepesi Györgyöt.
Reméljük, egyszer majd az ő nevüket is utcák viselik, Puskás Ferenchez hasonlóan, akiről már futballakadémiát, repülőtér-terminált, gimnáziumot és stadiont is elneveztek, s akinek zalaszabari szobra után ugyancsak szobrot kíván állítani a Real Madrid a klub edzőközpontjában, valamint a zuglói önkormányzat a Puskás-stadionnál. És persze jó lenne, ha az említetteken kívül a magyar sport történetének más zseniális egyéniségeiről is neveznének el utcákat, mert legalábbis furcsa, hogy a megannyi világklasszis és olimpiai bajnok közül eddig egyedül Hajós Alfrédról neveztek el utcát Budapesten.
