„Négyen egyfelé húzunk majd”
Várhidi Péter állítja, néhányan kicsit felfújták csütörtöki meghallgatását, hiszen amióta kapitány, nem múlt el úgy egy hónap, hogy ne kellett volna számot adnia az elvégzett munkáról. „Megkínozták” az elnökség tagjai?„Megkínozták” az elnökség tagjai?
A szokottnál több kérdést, egyúttal több kritikát kaptam, de nem volt vészes – nyilatkozott lapunknak a szakember. – A Kanada vagy éppen a Moldova elleni győzelemről korábban éppúgy be kellett számolnom, mint most a Görögországban és Norvégiában elszenvedett vereségről. Persze mivel utóbbi két fiaskó friss emlék, nem ért váratlanul, hogy a legtöbb szó erről esett. Bízom benne, hogy legközelebb már a siker lesz a téma.
Állítólag rájöttek, miben kell előrelépnie a válogatottnak ahhoz, hogy jobban szerepeljen. Kíváncsian hallgatom.
Látjuk, mire vagyunk képesek, miként azzal is tisztában vagyunk már, hol vannak hibák a játékunkban. Amikor kineveztek kapitánynak, harmincöt-negyven labdarúgóról gondoltam úgy, hogy helye lehet a keretben. Ezeknek a játékosoknak mindenképp lehetőséget akartam adni.
Letesz a fiatalításról?
Mi okom lenne rá?
Kisteleki Istvánt idézném: nem lehet az eredménytelenséget a fiatalítással magyarázni.
Ez így van. Ettől függetlenül továbbra is azt vallom: a fiatalokban bízhatunk. Azaz következetes maradok, amíg más utasítást nem kapok, addig építem a jövő csapatát.
Vagy inkább építik: mostantól három szakértő, Bicskei Bertalan, Dunai Antal, Mészöly Kálmán segíti munkáját.
Jól mondta, segíti. Három neves szakemberről van szó, hiszem, hogy mi négyen egyfelé húzunk majd. Meccsek előtt és után is egyeztetünk, több szem mégiscsak többet lát, a kispadról én sem vehetek észre mindent. Szóval a magyar futball érdekét szem előtt tartva együtt dolgozunk ezután, de szeretném leszögezni, a felelősség az enyém.
Az U19-es válogatottnál már nem.
Nagyon szerettem az utánpótlásvonalon dolgozni, ám be kell látnom, fizikailag és idegileg is megterhelő volt egyszerre két csapatot irányítani. Maradok szövetségi kapitány – amíg le nem váltanak…
Nem bántja a hiúságát, hogy szakmai team felügyeli munkáját, hogy az U19-es együttesért már nem ön felel?
A magyar labdarúgásban ne beszéljünk hiúságról! Legyünk csak szerények, mert mindannyian tudjuk, hol tart a futballunk.
Amikor kinevezték, úgy fogalmazott: a nulláról indulnak. Egyig eljutottak már?
Addig feltétlenül. A nemzetközi élvonaltól még nagyon-nagyon messze vagyunk, mi több, még a középmezőnyhöz sem sikerült felzárkóznunk. Mégis azt mondom, látok lehetőséget a fejlődésre, és hogy előbb-utóbb kialakul egy jó csapat. Bizalom kell, semmi más.
Látom, a lelkesedése, az optimizmusa a régi.
Jól látja.
