Fel kell számolni az anarchiát

Nem sikerült Zoran Kuntics be ugrása: szezon közben listavezető Fradit vett át Gellei Imrétől, ám csak a második helyre tudta kormányozni a zöld-fehéreket. A egykori kedvencből kegyvesztett ember lett.

Egy hete Tatabányán és most az Üllői úton is valóságos népharag zúdult a játékosokra, melyből jócskán jutott önnek is. Hogyan éli meg a kudarcot?

Pályafutásom legboldogabb korszakaként emlékezem a ferencvárosi játékosként eltöltött egy évre, és az elmúlt két hónap gyötrelmei után sem változtak meg az érzéseim – mondta Zoran Kuntics. – Annak ellenére sem, hogy szombaton és vasárnap délelőtt is sokan vártak bennünket a játékosok bocsánatkérését követelve. Kiálltam az emberek elé, és megvédtem futballistáimat, hiszen enyém a felelősség. Félelem nélkül, tiszta lelkiismerettel álltam a tekinteteket, s kértem, ne bántsák a játékosokat.

Hatásos beszédet tarthatott, hiszen a felbőszült drukkerek nem állták útját a Szegedre induló busznak. Mivel tudott leginkább a szurkolókra hatni?

Fogalmam sincs, talán átgondolták és megértették az elmúlt évek káros eseményeit. Persze akadtak, akik a lélektelenséget, a közömbösséget kérték számon a játékosokon, fölróva, hogy a csúfos szombat után több labdarúgó is feltűnt az éjszakában, és egyikük sem volt szomorú. Elmondtam, fogalmam sincs, kik lehettek, ám azt tudom, a meccs után lelkileg összeomlott a csapat.

Tartja a hátát a játékosok helyett, de vajon a taktikai hibákat is magára vállalja?

A lehető legjobb összeállításban futballoztunk, s büszke vagyok rá, hogy edzőségem alatt rengeteg helyzetet dolgoztunk ki – arra már kevésbé, hogy csak keveset rúgtunk be. Így volt ez szombaton is, hiszen Tököli Attila és a fiatal Kulcsár Dávid is a kapu helyett a kapust találta el, Lipcsei Péter meg a kapufát tizenegyesből. Bartha László valóban rengeteg kritikát kapott, s mert megviselték a bekiabálások, lecseréltem. Laczkó Zsolt szerintem hasznos belső középpályásként is, bár amióta visszajött az U21-es válogatottól, érthetetlen módon visszaesett a teljesítménye. Jovánczai Zoltán az utóbbi időben összeszedte magát, és edzésmunkája alapján visszakerült a keretbe, de mert alig játszott, csak csereként szomolhattam vele.

A hónap végén lejár a szerződése. Megy vagy marad?

Kedden tárgyalok a vezetőséggel, de nem az edző személye a fontos. Rendet kell teremteni az Üllői úton, fel kell számolni az anarchiát – nincs ennél égetőbb feladat.