Több mint népmese

A népmesék legkisebb királyfijai sem járnak olyan szerencsével, mint Németh Krisztián és Simon András.

Elvégre a vándorbotot a kezükbe fogó tróngyerekeknek a hétfejű sárkánytól kezdve a vérszomjas óriáson át jó néhány akadályt le kell győzniük addig, amíg eljutnak álmaik birodalmába, és elnyerik a csodaszép királykisasszony kezét.

Nem úgy Németh és Simon ifiuraknak, akik előtt egyik pillanatról a másikra nyílt meg a Kánaán kapuja. Mert az Liverpool FC királyklub, a javából.

Hogy mire viszik a gyerekek, előre nem tudható, az viszont biztos, hogy vissza nem térő alkalmat kapnak arra, hogy megtanulják, mi az igazi játék, mi a világfutball.

Mert szent igaz, hogy a klub indulása kissé „magyaros”, hiszen néhány sértődött Everton-vezető és játékos mezekkel, szereléssel felfegyverkezett távozása után alakult meg az Anfield Roadon, ám a legendás perpatvar enyhén szólva sem ma történt. 1892-ben. Azóta pedig…

Legyen elegendő csupán a nyolc európai kupagyőzelemre (5 BEK/BL, 3 UEFA-kupa) és a 18 angol bajnoki címre utalni. Jobb hely el sem képzelhető a tanulásra a futballban.

Olyan a közeg, amelyet a klub egykori legendás menedzsere, Bill Shankly aforizmája jellemez a leginkább: „Egyesek szerint a futball élet és halál kérdése. Nem igaz. Sokkal, de sokkal fontosabb…”

Hogy Németh és Simon a B csapathoz kerül, az egyrészt természetes, másrészt nincs jelentősége. Erre is Mr. Shankly szolgál – Everton-ellenes, de jellemző – érvvel: „A Mersey folyó partján két remek csapat van, a Liverpool egy és a tartalékok…”.

Másként: a klubhoz tartozni minden poszton dicsőség, arról nem beszélve, hogy tehetségként és nem kész játékosként figyelt fel Rafa Benítez a két magyarra.

Akiknek az egykori menedzser még útravalóval is szolgál, mondván: „El kell hinned, hogy te vagy a legjobb, majd be is kell bizonyítanod…”

A lecke fel van adva, fiúk!