ESPANYOL
1. Aktuális forma A csapat bajnoki szereplését valószínűleg nem emlegetik majd a futballtörténet nagy teljesítményei között, a gárda a 12. helyen szerénykedik. Legutóbbi három mérkőzésén csupán az Atlético Madrid ellen tudott nyerni (2–1), két és fél hete éppen a Sevilla (1–3), az elmúlt hét végén pedig a Real Madrid otthonában kapott ki (3–4). Az utóbbi meccsen az UEFAkupa góllövőlistáját 11 találattal vezető uruguayi Walter Pandiani mesterhármast szerzett, a találkozóra mégis keserűséggel gondol vissza: „Majdnem kitéptem a megmaradt hajamat a lefújás után. Három gólt rúgok a Bernabéuban, ennek ellenére a vesztes oldalon hagyom el a pályát – ez egyszerűen hihetetlen!” Ha a Primera Divisiónban mutatott forma nem is, az UEFAkupa elődöntőjében aratott két győzelem (3–0, 2–1) bizakodásra adhat okot az Espanyol számára, az ellenfél ugyanis a korábban a végső győzelemre is esélyesnek tartott Werder Bremen volt.
2. Motiváció Érdekes módon az Espanyol esélyét az esélytelenség jelenti. Mivel a párharcnak a Sevilla az egyértelmű favoritja, a kék-fehérek nyugodtan készülhetnek a döntőre, a győzelem részükről igazi bravúrnak számítana. Ez utóbbi esetben történelmi tettről beszélhetnénk, hiszen a klub még sohasem nyert európai kupát.
„Nem kérdés, a Sevilla az esélyes, hiszen ellenfelünk az UEFAkupa címvédője, egyaránt harcol a bajnoki és a Király-kupagyőzelemért” – szögezte le Luis García, az Espanyol futballistája, aztán rögtön hozzátette: „De azt, hogy ki a favorit, nem a szavak, hanem a pályán mutatott teljesítmény dönti el.” És ha már a motivációról esik szó, ne feledkezzünk meg az Espanyol és a Barcelona városi rivalizálásáról: a kék-fehérek legnagyobb fricskája az lenne, ha az idény végén UEFA-kupagyőztesként integetnének a semmit sem nyerő Ronaldinhóéknak.
3. Kupatapasztalat No, ez az a szempont, amely bizonyosan nem az Espanyol mellett szól. A Sevillával ellentétben a barcelonaiak még nem szerepelnek az európai dicsőséglistán, noha 1988-ban majdnem diadalmaskodtak az UEFAkupában – a Bayer Leverkusen azonban a döntőben keresztülhúzta a spanyolok számításait. Érdekesség, hogy az akkori csapatnak tagja volt Ernesto Valverde, a jelenlegi gárda edzője is, aki – érthetően – nem szeretné, ha ismételné magát a történelem: „Nem akarom még egyszer kicsúszni látni a kupát a kezeim közül!”
SEVILLA
1. Aktuális forma Jellemző a Sevilla lendületére, hogy a csapat optimális esetben akár „mesterhármast” is elérhet az idén, hiszen az UEFAkupa mellett a spanyol bajnokságban és a Király-kupában is versenyben van a végső győzelemért. Noha könnyen lehet, hogy a Primera Divisiónban a Sevilla aranyérmébe kerül a május 6-i, Real Madridtól elszenvedett 3–2-es vereség, a gárda szezonja így is félelmetes. Az első számú gólfelelős a 29 éves mali csatár, Frédéric Kanouté, aki huzamosabb ideje kisebb lágyéksérüléssel bajló dik, ám játéka így is biztosra vehető a glasgow-i finálén.
Ha önmagában az aktuális erőviszonyokat és a közvetlen előzményeket nézzük, kétségtelenül a Sevilla győzelmét jósolhatjuk.
2. Motiváció
Bár sokan vitatkoznak azon, hogy a játékosokat mennyire foglalkoztatják a statisztikák, a szerdai döntő előtt biztosan megfordul a sevillaiak fejében a Real Madrid 1985-ös és 1986-os teljesítménye. Nem arról van szó, hogy a fővárosi klub múltja annyira érdekelné az andalúziaiakat, sokkal inkább arról, hogy szerdai győzelmükkel a madridiak egymást követő évben aratott két UEFA-kupa-sikerét ismételnék meg. A tavalyi címvédő edzőjének, Juande Ramosnak külön motivációt jelenthet, hogy korábbi csapata, a 2002-ben általa vezetett Espanyol ellen söpörheti be a győzelmet.
„Az Espanyol ellen mindig kicsit másként készülök, hiszen edzősködtem a csapatnál – mondta a szakvezető. – Egyúttal tartozásom is van: a Sevillánál töltött két évem alatt mindössze egyszer sikerült megverni az Espanyolt, ezt a számot szerdán meg akarom duplázni.”
3. Kupatapasztalat
A sevillaiaknak még nagyon frissek az emlékei az UEFA-kupa tavalyi döntőjével kapcsolatban: az eindhoveni fináléban 4–0-ra lemosták a Middlesbrought. A lendület nem szakadt itt meg, a Sevilla az európai Szuperkupa döntőjében a Barcelonát is elintézte (3–0), így nem kevesebb mint 58 év szünet után egyszerre két rangos trófeát is elnyert.