Szerényen, agresszíven

A Fradi és a Gudme egymás elle ni mérlege az utóbbi években inkább a magyar csapatnak kedvez, hiszen az előző két idényben az EHF-kupa-negyeddöntőben mindkétszer kiverte a magyar csapat a dán együttest (hogy aztán tavaly meg se álljon a fináléig, ahol a horvát Koprivnicát győzte le). A híres GOG ezúttal sem számíthat sok sikerre, pedig az idei párharc előtt azt mondogatták, hogy a jelentősen átalakított Budapest Bank-FTC-nek most kissé szerényebb az esélye, mert a Gudme játékoskeretében több a nemzetközi rutinnal büszkélkedő klasszis, ráadásul a játékosok zömét megtartotta a klub (igaz, a GOG egyik legjobbja, Anna Karejeva nem maradt az együttesnél). Az is a dánok mellett szólt, hogy Jan Pytlick edző, a dán női válogatott egykori szövetségi kapitánya nagyon sokat dolgozott az együttes sikereiért, alapvetően egységes csapatot igyekezett kovácsolni a klasszisokból.

A rutinos, több ország válogatottjából toborzott játékosokkal szemben a Fradi zömében fiatalokat vonultatott fel az első öszszecsapáson, amelyen mégis a tapasztalt belső játékosok – Tóth (10 gól), Lucia Uhraková (8) – kaptak főszerepet. Németh András edző ugyanakkor örömmel mondhatta el, hogy a sérült Németh Helgát nélkülöző csapatában Soós Viktória (5) és – a találkozó egyes szakaszaiban – Pastrovics Melinda kapus remekül megállta a helyét, ennek köszönhette a Fradi a bravúros gudmei eredményt (29–29). Nem mellesleg: bokasérülése után már pályára léphetett a balátlövő Zácsik Szandra, akinek az állapota azóta tovább javult, de még nem százszázalékos.

„Az első meccsen a sötétbe ugrottunk, mert előtte nem sikerült a Gudméről friss videofelvételeket szereznünk – mondta Németh András. – Most viszont már más a helyzet, az első találkozó tapasztalataiból okulva készülhettünk. Azt terveztük, hogy Dániában fegyelmezett játékkal döntetlen körüli eredményt érünk el, elégedettek lettünk volna, ha csupán egy-két gólos vereséget szenvedünk. A döntetlen után kijelenthető, jó az esélyünk az elődöntőbe jutásra, ha a védekezésünket jobban összeszedjük, s kiemelkedő kapusteljesítménnyel szolgálunk. Ellenfelünkről csak annyit, hogy a támadójátéka az erősebb, ugyanakkor a védekezési hibáit ki lehet használni. Nagyképű, dekoncentrált játékkal vesztésre lennénk ítélve, de ez szerencsére nem jellemző együttesemre.”