Kevés ponttal is győzni lehetett

Egy szolnoki drukker számára kevés üdítőbb látvány akad annál, mint amikor piros-fekete zászlóerdő borítja a csarnokot. Egy körmendi fanatikus szája szintén mosolyra húzódik ettől a látványtól. Nem igazán találunk Magyarországon másik két csapatot, amelyiknek ennyire hangos és népes lenne a szurkolótábora, mint az Olajé és az MTE-é. A Szolnok–Körmend csata tehát mindenképpen az egész sportág számára ünnep.

Ezúttal is zsúfolt ház fogadta a Tiszaligetben a csapatokat. A szakzsargont segítségül hívva már a bemelegítés során sem lehetett egy gombostűt sem leejteni a lelátókon, a későn jövőkre igazán illett a felirat, amelyet a megszépült korok mozijegyeinek hátára nyomtattak annak idején: „Későn jövők csak a szünetben…”
A két szurkolótábor jókedve az egész első félidőben kitartott, s mivel egymással nem állt szándékukban foglalkozni, megemlékeztek szombathelyi és székesfehérvári kollégáikról, valamint a játékvezetőkről. Volt idejük a mellékes tényezőkre figyelni a lelátón összezsúfolódó ezreknek, mert a pályán „hatalmas taktikai csata folyt”. Magyarra fordítva: nem játszottak jól a közönség kiszolgálására hivatott sportolók a parketten. A félidő állása – 29–24 – a gyengébb női mérkőzéseket idézte, ugyanis a pályán lévők nem jól tették a dolgukat. Támadásban semmiképp. Még egy újságírói szófordulatot alapul véve: a küzdőjelleg dominált a találkozón. A hazaiak 31, a vendégek 32 százalékos pontossággal dobtak a mezőnyből, ez magyarázza a harmatos félidei össztermést.

A harmadik negyedet Andrius Jurkunas nyitotta látványos triplával, ekkor az is megfordulhatott a nézők fejében, hogy jelentősen javul a támadójáték, de csalatkozniuk kellett. Ez a szakasz is a női meccsek ponttermését idézte. Ezzel együtt a hazaiak nem lehettek boldogtalanok, hiszen kedvenceik szép fokozatosan elhúztak. Az ezen a találkozón jelentősnek nevezhető tízpontos előny először a 26. percben virított az eredményjelzőn – a szolnokiak gyűjtögették össze.
Fórját a meccs végéig még növelni is tudta Pór Péter egyre felszabadultabban játszó társulata, amelyben Molnár Andrást ünnepelhette leginkább a publikum. A Debrecenből érkező bedobó 11 pontig jutott a záró negyedben. Jurkunas utolsó percben háttal bemutatott zsákolása pedig a féktelen szolnoki örömünnep kezdetét jelentette.

Megharcoltak a hazaiak a szurkolók szeretetéért.

Mestermérleg

Pór Péter, a Szolnok edzője: Többször is tíz ponttal elhúztunk a szívósan védekező körmendiektől, de ők rendre utánunk eredtek. Szerencsére jó védekezésünkkel ellensúlyozni tudtuk gyengébb támadójátékunkat.

Sabáli Balázs, a Körmend edzője: Hiába védekeztünk jól, gyatra támadójátékkal, kihagyott ziccerekkel és tizenhét elhibázott triplakísérlettel képtelenség meccset nyerni.

---- M ---- M