Az NSO ajánlja:
Az NSO ajánlja:
Cafú, Daniele Bonera, Paolo Maldini, Marek Jankulovski – ez a négyes alkotta vasárnap este a Milan védelmét a Lazio elleni, gól nélküli döntetlenre végződő rangadón. Akárhogy is nézzük, e kvartett tagjairól mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy fiatalos lendülettel vetik magukat a játékba. Félreértés ne essék, ezek a futballisták mind a mai napig megállják a helyüket a pályán, sokan példát vehetnének teljesítményükről és hozzáállásukról, csak éppen egyikük sem éretlen tinédzser. A negyvenhez közeledő embereket azzal nyugtatgatják a barátok, illetve hozzátartozók, hogy mindenki annyi éves, amennyinek érzi magát.
Nos, a Milan védelméből csupán Daniele Bonera élvezi a két ikszesek életét, és ezzel ő az egyetlen kakukktojás az öregek között. Mert bizony lassan Cafú és Paolo Maldini is készülhet a negyven gyertya elfújására, míg Marek Jankulovski májusban tölti be a harmincat.
Ezzel csupán arra szeretnénk rámutatni, hogy lassan ráférne a vérfrissítés a Milan védelmére. Mert annak ellenére, hogy (miként fentebb is említettük) jó az öreg a háznál, és a rutin is elkél egy csapat hátvédsorában, talán ideje új (esetleg fiatalabb) játékosokat szerepeltetni ezeken a posztokon.
Patthelyzet a Ronaldo-ügyben
Alábbhagyott a kezdeti lendület, senki sem beszél már akkora lelkesedéssel Ronaldóról, mint korábban. Néhány nappal ezelőtt szinte biztosra vehető volt a brazil csatárfenomén átigazolása, ma már mindenki jóval óvatosabban fogalmaz a klubváltás esélyeiről.
Csak emlékeztetőül: a spanyol Real Madrid együttesénél kegyvesztetté vált a támadó, és kérdés volt, hogy a kitartóan érdeklődő olasz AC Milan milyen mélyen hajlandó a zsebébe nyúlni a játékosért. Úgy tűnik, semennyire. Hiába képzeli el Ronaldo Madridtól távol a jövőjét (elsősorban azért, mert Fabio Capello edzőnek már nincs rá szüksége), a milánóiak nemhogy a kért nyolcmillió eurót (kétmilliárd forintot) nem kívánják megadni érte, hanem egyenesen kijelentették: csak akkor üdvözölnék örömmel soraikban, ha nem kell érte fizetni (vagy Ronaldo utal a saját számlájáról).
A napok óta tartó megbeszélésekhez csak annyit: nem árt sietni, az átigazolási időszak ugyanis január 31-én lezárul.
Tudják persze a milánóiak is, hogy nem árt, ha erősítenek a védelemben, ám ezúttal sem feltörekvő tehetségre, hanem harmincas éveiben járó labdarúgóra költötték a pénzt. Persze a Laziótól igazolt Massimo Oddo nem tartozik az ügyetlen játékosok közé, de a világbajnok azzal a nem titkolt céllal költözött Milánóba, hogy pályafutását itt fejezze be. Ebből persze az is következhet, hogy Cafú Alessandro Costacurta vagy éppen Paolo Maldini nyomdokaiba szeretne lépni, és még tíz évig szolgálja újdonsült együttesét.
Nem mondhatni egyébként, hogy könnyű (no meg persze olcsó) vétel a Milan számára Massimo Oddo. A Lazio csapatkapitányának átigazolása már régóta terítéken volt, ám hiába adott hangot a futballista azon óhajának, hogy szívesen menne Milánóba (mivel ott nevelkedett), a római csapat elnöke, Claudio Lotito előbb igent mondott a tranzakcióra, majd megmakacsolta magát.
Ennek oka természetesen a pénz volt: a klubelnök igénye és az ajánlat között hol két-, hol hárommillió euró eltérés mutatkozott, eközben a védőjátékos már mindenben megegyezett jövendőbeli kenyéradójával. Hogy tovább bonyolódjon az ügy: vasárnap éppen Lazio–Milan rangadót rendeztek, amelyen a hátvéd nem jutott szóhoz… Hétfő este aztán újból tárgyalóasztalhoz ültek a felek, és ezúttal már egymás tenyerébe csaptak: Massimo Oddo nem egészen nyolcmillió euróért (kétmilliárd forintért) Milánóba költözhet.
Az pedig, hogy ő sem éppen mai gyerek, talán aligha izgat bárkit is.
Úgyis minden a pályán dől el…