Mintha a pécsieknek nem is lett volna kedvük futballozni vasárnap kora délután… Ennyi gyenge teljesítményt labdarúgó-mérkőzésen ritkán látni. Ellenben dicséret illeti a tatabányaiakat, ők gólra törően próbáltak és tudtak is játszani.
Dorge Rostand Kouemaha (jobbra) felépült sérülésébôl, és ahogy az ôsz legtöbb meccsén, gólja révén ismét részt vállalt a tatabányai sikerbôl
Dorge Rostand Kouemaha (jobbra) felépült sérülésébôl, és ahogy az ôsz legtöbb meccsén, gólja révén ismét részt vállalt a tatabányai sikerbôl
Kimondottan boldog és elégedett tatabányai szurkolókat lehetett látni a sokat megélt Bányász-stadionban a szünetben, és ez egyszerre volt teljesen érthető és döbbenetes. A pihenőre az öltözőbe vonuló hazai játékosokat vastapssal köszöntötte a publikum, hiszen kétgólos előnyre tettek szert. Az örömujjongás a kívülállónak azért lehetett meglepő, mert – és ez túlzás nélkül állítható – a találkozó első felében gyakorlatilag nem akadt futballra emlékeztető momentum. No de legyünk pozitívak: két szervezett, fegyelmezett csapat gyűrte egymást, ettől függetlenül tény, hogy elképesztően suta megoldások, rossz passzok, meghökkentő jelenetek egész sora követte egymást. A legenyhébb kifejezés ekkor az lehetett, hogy ezt a mérkőzést látva a nézők sohasem lesznek szemtanúi gólnak, és meglehet, a pécsieket is ez az érzés altatta el.
Nem lehet állítani, hogy a pályán lévők ne akartak volna hajtani, és ezért még akkor is jár az elismerés, ha ez munkaköri kötelességük. És feltételezhetjük, valamennyi játékos jól is akart futballozni – ám a többségnek ez nem sikerült. Azon még a tatabányai drukkerek is csak mosolyogtak, amikor Balaskó Iván szabadrúgása után Vukasin Polekszics kapus az orrával hárított, ezért ápolásra szorult. De az sem volt kevésbé komikus, amikor valaki az oldalvonalnál nézelődő labdaszedő gyereket indította – a kissrác 25 méteres körzetében nem volt a feladónak még ellenfele sem, nemhogy csapattársa. Hogy labdarúgó-mérkőzésen vagyunk, azt legfeljebb akkor lehetett érezni, ha a pécsi Balaskó Iván vagy a hazaiaknál a két színes bőrű légiós, Edouard Ndjodo vagy Dorge Kouemaha került játékba. Igazi gólhelyzet így is legfeljebb egy született, ám két jól elvégzett szögletrúgás után a hazai csapat megnyugtató előnyt szerzett.
Dorge Rostand Kouemaha szépen rádőlt a labdára, 18 méterről kapásból lőtt – de nagy gól lesz, gondolták a tatabányai szurkolók, aztán a labda a gólvonal helyett az oldalvonalon haladt át… A rémisztő lőgyakorlat ellenére dicséret illeti a tatabányai csapatot a második félidő első öt percéért, akkor ugyanis Sisa Tibor futballistái úgy játszottak, mintha nem a Pécs, hanem ők lennének kétgólos hátrányban. A kék-fehérek beszorították ellenfelüket, teljes mértékben uralták a meccset, s egyértelműen jobbnak tűntek ellenfelüknél. Sem ekkor, sem később nem derült ki, a hátrányban lévő pécsi gárda miként akar javítani az eredményen, ám a tehetetlenséget látva Keszei Ferenc cserékkel próbálta felrázni csapatát. Nem sikerült, főleg Lantos Levente kiállítása után. A piros lapot követően a pécsiek a maradék reményüket is feladták a pontszerzésre, ezt kihasználva Hajdú Norbert futballistára emlékeztető villanását jegyezhettük fel. Szépen, pontosan kivitelezett lövéssel megszerezte csapata harmadik gólját. A meccs eldőlt, így Sisa Tibor is cserélhetett, beállt a Sándor Károly Futballakadémia egykori növendéke, Takács Marcell, aki azonmód kiharcolt egy tizenegyest. Vukasin Polekszics átszaladt a pályán, hogy elvégezhesse a büntetőt, de Vámosi Csaba lebeszélte csapattársát erről a kísérletről. Kiütéssel nyert tehát a Tatabánya, így egy pontra megközelítette riválisát a tabellán, és nagy kérdés, mit válaszolnak a pécsi labdarúgók arra a kérdésre, hogy mivel töltötték a vasárnap kora délutánjukat…
16. perc: Kouemaha rázta le Lantost a tizenhatos előtt a bal oldalon, majd az oldalvonal közeléből középre adott, ahol Ndjodo szorongatott helyzetben nyolc méterről a jobb kapufa mellé lőtte a labdát. 27. perc: Az első valamirevaló pécsi lehetőség: Bajúsz adott jó labdát Lakinak, a csatár két védő között 14 méterről jobbal a bal alsó sarkot vette célba, ám Polekszics vetődve védett. 30. perc: Jezdimirovics akasztotta Balaskót a tizenhatos előtt. A szabadrúgásból Balaskó lőtt húsz méterről a bal alsó sarok felé, a kellemetlenül felpattanó labdát Polekszics kis szerencsével megfogta. 34. perc: Megyesi szöglete után Kerényi Norbert és Vámosi is megcsúsztatta a labdát, amelyet végül a berobbanó Filó Tamás fejelt kapura, Herbert kiütötte a labdát, de Ndjodo két lépésről, szép mozdulattal a kapu jobb oldalába ollózott. 1–0 45. perc: Lantos rántotta le Ndjodót a tizenhatos jobb oldali sarkánál, a szabadrúgásból Megyesi lőtte meg a labdát 18 méterről, ballal a bal felső sarok felé, Herbert viszont nagy bravúrral szögletre mentett. Nagyon nem fújhatták ki magukat a pécsiek, hiszen a jobb oldali szögletrúgásból Megyesi ívelt középre, ahol Kouemaha magasra ugorva, négy méterről a kapu közepébe bólintotta a labdát. 2–0 50. perc: Megyesi ívelte a labdát szabadrúgásból balról a kapu előterébe, a középre szálló labdát Kouemaha fejelte nyolc méterről a jobb alsó sarok felé, Herbert bravúrral védett. 54. perc: Sipos János adott középre jobbról, az érkező Lakit talán meglepte a labda, ezért négy méterről, tiszta helyzetben a kapu mellé fejelt. 62. perc: Lantos gáncsolta el Jezdimirovicsot a pécsi térfél közepén, ezért sárga lapot kapott, és mivel ez a második volt, a pécsi középpályás kiállni kényszerült. 64. perc: Megyesi végzett el szabadrúgást a bal oldali szögletzászlótól, a középre ívelt labdát a berobbanó Filó Tamás hat méterről, jobbal centikkel a jobb kapufa mellé lőtte. 71. perc: Rajnay ívelt keresztbe a tizenhatos előtt, a bal oldalon érkező Hajdú a labdaátvétel után 19 méterről bal külsővel a bal alsó sarokba lőtt. 3–0 88. perc: Takács Marcell tört be a pécsi tizenhatoson belülre, ahol Herbert elhúzta a lábát, Sápi játékvezető Szalai Zoltán partjelző intésére azonnal tizenegyesrúgást ítélt. A büntetőhöz letett labdát Vámosi jobbal a jobb alsó sarokba lőtte. 4–0 ---- Vukasin Polekszicsnek nem sok dolga volt ezen a meccsen. Megyesi László kapja a mezőny legjobbja címet, a balhátvéd minden szabad- és szögletrúgása veszélyesnek bizonyult, és a meccset eldöntő első két gólt is ebből szerezték a hazaiak. Hajdú Norbertet tökéletes, gólt érő lövése külön is dicséri, Takács Marcell megvillantott valamit tehetségéből. Több jelölt is van a leggyengébb pécsi futballista címére. Herbert Roland négy gólt kapott, és a védők is halovány teljesítményt nyújtottak. Balaskó Iván nem tudott fazont adni csapata játékának, Lantos Levente két sárga lapjával nehéz helyzetbe hozta együttesét. A bal oldalról nagyon hiányzott Kulcsár Árpád, és Lukács Tihamér is meszsze elmaradt attól a teljesítménytől, amelyet ezen az őszön láthattunk tőle. ----