Bacskai öt meccset vívott Agadirban, s mind az ötöt fölényesen megnyerte, olyan boksszal, amely még a nagy Teófilo Stevensont is tapsra ragadtatta. Ahogy erősödtek az ellenfelek, úgy öklözött egyre virtuózabb módon „Bendzsi”, s a fináléban szó szerint kitáncolta a végén már fejvesztetten rohamozó orosz ellenfelét.Jól kezdődött az összecsapás, rendre ültek a magyar fiú egyenesei, a második szándékú támadásoknak nem találta ellenszerét Zajcev. Amikor 22:18-as vezetéssel fordult az utolsó felvonásba, már lehetett érezni a közelgő nagy sikert. Az utolsó menetre dupla vagy semmi alapon jött ki az orosz, megpróbálta lerohanni Bacskait, de ő el-ellépve folyton keresztbe verte ellenfelét. A vége 29:22 lett, Csötönyi Sándor, a MÖSZ elnöke könnyek között ölelte meg a győztest, akinek a kubai Stevenson, a verseny díszvendége is gratulált.„Nyugodtan aludtam az éjjel, délután kettőig a szobámban pihentem, akkor lezuhanyoztam, megettem egy tábla csokit, megittam egy doboz energiaitalt, majd kisétáltam a csarnokba. Ugyanaz volt a taktikám, mint a marokkói fiú ellen az elődöntőben, a harmadik menettől éreztem, hogy megvan a meccs. Olyan boldog vagyok, hogy el sem tudom mondani, nem is hiszem el, hogy világbajnok vagyok. Pedig – most már bevallhatom – ez volt a célom. Csak senkinek sem mertem elmondani, mert féltem, hogy kinevetnek…” – mondta boldogan a magyar győztes.