Nyolc gólról álmodó drukkerek

Kitűnő szervezés: Tatabányán egy autósfesztivál miatt szigorú bajszos rendőr, no meg egy, az úton keresztbe állított rendőrautó torlaszolta el a stadion felé igyekvők útját. „Erre aztán senki sem megy be…!” – mondta az egyenruhás, aztán hozzátette, hogy akit a meccs érdekel, az kerülje meg a környező hegyeket, aztán egyszer csak odatalál.

Nem csoda, hogy még háromezren sem ültek vagy álltak a gyönyörű verőfényes időben a megannyi emlékezetes meccset látott Bányász-sporttelepen. Pedig a helyi kedvencek bizony megérdemelnék, hogy nagyon szeresse őket a város, mert akárcsak tavaly, most is dicséretesen szerepelnek, és az élmezőnyben tanyáznak. Sisa Tibor remek munkát végez Tatabányán, az NB I-ben az egyik legkisebb költségvetéssel működő csapatnál a Vasas elleni vereség után itt volt a lehetőség a javításra a rapszodikusan futballozó Kaposvár ellen.

Nem is volt ez rossz meccs, felváltva kerültek veszélybe a kapuk, és habár a vendégcsapat birtokolta többet a labdát, a nagyobb ziccerek mégis a hazaiak előtt adódtak.

A Tatabánya kameruni csatársora rohamozott, Dorge Rostand Kouemaha, no meg Edouard Ndjodo megindulásai sok veszélyt rejtettek magukban, a másik oldalon pedig ott volt egy brazil, André Alves dos Santos, úgyhogy nem panaszkodhattunk a látványra.

A hazai csapat kétszer is bevette Kovács Zoltán hálóját, immár megvan a nép kedvence, az „új Márkus Tibor”, Kouemaha, és hiába erősített bele ezután a Rákóczi, a helyi szabadrúgás-specialista Megyesi László gyönyörű csavart lövése már magabiztos vezetést jelentett.

A második félidőben olyan húsz percet produkált a hazai csapat, amelyre alighanem csak a Kiprich József, Plotár Gyula, Vincze István nevével fémjelzett legendás alakulat volt képes. Látványos, gólveszélyes akciók egész sora futott a pályán, a kaposváriak képtelenek voltak megfékezni a tatabányai rohamokat, és amikor 4–0 állt az eredményjelző táblán, nagy tételben fogadtak volna rá sokan: ennek nyolc lesz a vége.

És lehetett volna – ha a helyi aranylábú gyerekek nem állnak le. Ám a kiütés helyett levegőhöz jutott a Rákóczi, és előbb szépített, majd fokozatosan átvette a játék irányítását.

Amikor a második vendéggól is megszületett, akkor néhány hazai drukker megijedt, mondván, a végén még iksz lesz az áhított 8–0 helyett.

Dicséret illeti a kaposvári csapatot, amely poraiból támadt fel, bár az is igaz, hogy ehhez kellett a Tatabánya kíméletessége is.

Remek meccs volt ez, a hazai drukkerek különösen Dorge Rostand Kouemaha és Hajdú Norbert játékával lehettek elégedettek, mindketten rengeteget futottak, sokszor kerültek helyzetbe, és a csapat vezéregyéniségei voltak.

A Rákóczi ezen a napon egy órán át képtelen volt egyenrangú partnere lenni a régi szép napjaira emlékeztető Tatabányának, ám Prukner László labdarúgói végül megmutatták, hogy van bennük tartás. ---- Mestermérleg
Sisa Tibor, a Tatabánya vezetőedzője: Minden pontra szükségünk van, háromra pedig különösképpen. A helyzeteink alapján a Kaposvár elleni eredményünket reálisnak érzem.
Prukner László, a Kaposvár vezetőedzője: A mérkőzés utolsó harmada már a miénk volt, azonban a helyzeteinket a koncentráltság hiánya miatt nem használtuk ki, ezért csak szépíteni tudtunk az eredményen.

A játékvezető értékelése
Játékvezető: Szabó Sándor (8). Kevés hibával vezette az egyébként sportszerű mérkőzést, amelyet sikerült kiosztott sárga lapok nélkül levezényelnie.
Asszisztensek: Kovács P., Raff T.

Bizonyítvány
Vukasin Polekszicsnek gyakorlatilag nem volt dolga, igaz, így is kapott két gólt. A hazai védelem hosszú időn át remekül rombolt, ám Kerényi Norbertet többször is becsapták a hajrában. A középpályán rengeteget futottak a hazai játékosok, külön ki kell emelni a szélvészgyors Hajdú Norbertet. Dicséret illeti Joseph Martial Ngallét is, ám a Tatabánya és a mezőny legjobbja ezen a napon Dorge Rostand Kouemaha volt, aki gyakorlatilag megoldhatatlan feladat elé állította a kaposvári védőket. A vendégeknél Kovács Zoltán nem tűnt túl magabiztosnak, miként a védelem tagjai sem, rendre kapituláltak a hazai rohamoknál. A Kaposvárból tulajdonképpen a hajrára feljavuló Kovácsevics Róbertet, Zahorecz Krisztiánt és a szemfüles gólt szerző André Alvest lehet dicsérni. ---- 1. perc: A középkezdés után helyzetbe került a Kaposvár: Alves adott középre jobbról, és az érkező Vasziljevics 16 méterről a kapu közepét célozta meg, Polekszics előrevetődve védett.
13. perc: Gyorsan elvégzett kaposvári szabadrúgás után az előrelépő Kovácsevics lőtte a labdát nyolc méterről, éles szögből a jobb kapufa mellé.
27. perc: Hajdú ívelt a tizenhatosnál érkező Kouemaha felé, a csatár szép mozdulattal levette a labdát, majd megkerülte Kozmért, és futtában, 14 méterről jobbal a jobb alsó sarokba lőtt.
1–0

35. perc: Ngalle lőtt 22 méterről jobbal, a labda Grúz sípcsontján megpattanva a kilépő Kovács Zoltán fölött a jobb felső sarok mellé szállt.
42. perc: Ndjodo rázta le védőjét a tizenhatosnál, és amíg a kaposváriak szabadrúgásra vártak, addig a kameruni csatár tíz méterről jobbal a jobb kapufára perdítette a labdát, a kipattanót Kouemaha elől Zahorecz vágta ki szögletre.
44. perc: A kaposvári kaputól 23 méterre járt szabadrúgás a Tatabánya együttesének: a letett labdát Megyesi ballal a jobb felső sarokba lőtte.
2–0

47. perc: Hajdú lépett ki a bal oldalon, és a tizenhatos sarkánál önzetlenül a berobbanó Kouemaha felé passzolt, az érkező Zahorecz azonban mentett. A szögletrúgás után Hajdú beívelése átszállt a hosszú oldalra, és ott Vámosi jobbal, két lépésről a bal alsó sarokba kotorta a labdát.
3–0

55. perc: Gulyás ívelt 40 méterről balról a kapu elé, Kerényi pedig nem gondolkodott sokat, hanem a kapunak háttal állva nyolc méterről a bal felső sarok felé csúsztatta a labdát, s az centikkel kerülte el a kaput.
57. perc: Kouemaha továbbította a labdát a kapu elé a jobb oldalról, a középen egyedül érkező Hajdú hat méterről ballal a kapu közepébe passzolt.
4–0

59. perc: Kovácsevics gurított be balról a tatabányai kapu elé, az érkező Alves a védők között négy méterről jobbal, a jobb alsó sarokba lőtte a labdát.
4–1

74. perc: Alves beadása után Vasziljevics lőtt 11 méterről, a labda Polekszicsről a felső lécre, majd onnan Oláh elé pattant, a csatárt Bakracs ellökte, ezért Szabó játékvezető tizenegyest ítélt. A büntetőrúgásból Zahorecz jobbal a jobb felsőbe lőtte a labdát.
4–2