Amióta tavasszal az Újpest–MTK bajnoki mérkőzést követően kitört a botrány (emlékezetes, szurkolók ugráltak a pályára, és egyikük meglökte, másikuk megütötte Bede Ferenc játékvezetőt), többen is állást foglaltak a stadionokban tetten érhető vandalizmussal kapcsolatban. Most az újpesti vezetőségnek volt mondanivalója ez ügyben.
Mint ismeretes, az Újpest pályáját hat hónapra bezárták, vagyis a lila-fehérek az idén már nem játszhatnak hazai környezetben bajnoki meccset. Az „elkövetők” közül egyet első fokon hat hónap szabadságvesztésre ítéltek, ugyanakkor a többiek, döntés hiányában, ott lehetnek a lelátókon, hiszen a klubok és a hatóság kezében nincs olyan eszköz, amellyel valóban kitilthatóak lennének a huligánok a stadionokból. A lapunkban augusztus 10-én megjelent írásra Dányi Szilárd, az Újpest ügyvezető igazgatója reagálni kívánt, és megerősítette, hogy ma Magyarországon igencsak kaotikus a helyzet a szurkolói rendbontásokkal kapcsolatban.
„Mi annak idején feljelentést tettünk a negyedik kerületi rendőrkapitányságon, büntetőeljárást kezdeményeztünk – mondta a klubvezető. – Az elsőfokú bíróság egy személyt ítélt el, egyelőre persze csak első fokon. Vele kapcsolatban meg tudtuk tenni a szükséges lépéseket. Több személyt azonban még nem vontak felelősségre, ám információim szerint már lezárták a nyomozást, így még előfordulhat, hogy többen is bíróság elé állnak majd. A jogerős ítéletig azonban mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, vagyis nincs lehetőségünk a szankciók alkalmazására. De: amint megszületik a döntés, fellépünk azok ellen, akik szabálysértést vagy bűncselekményt követtek el. Egyelőre az eszközeink szűkösek, szemrevételezés alapján tudunk dönteni arról, kit engedünk be a mérkőzésre. Erre a beléptetésnél van lehetőség, vagyis a biztonsági szolgálat dönt arról, ki lehet ott a találkozón. Ez persze csak az általunk rendezett meccsekre vonatkozik, hiszen nem bocsáthatunk adatokat más klubok rendelkezésére, vagyis a Szusza Ferenc Stadion kivételével bárhol az országban megjelenhetnek a rendbontók.”
A Dányi Szilárd által elmondottakból több minden kiderül. Egyrészt az, hogy ha nagyon akarják az illetékesek, akkor van törvényi háttere a huligánok elleni küzdelemnek. Másrészt pedig az, hogy hiába születik ítélet egyes ügyekben, csak részleges megoldásra juthatunk, vagyis a rendbontók nem tűnnek el minden pályáról.
„Részben igaz, hogy megfelelő a törvényi szabályozás, hiszen a szabálysértési törvény ismeri a kitiltás intézményét – folytatta az igazgató. – A valódi intézkedésekhez viszont az államtól nem kapunk semmiféle segítséget, nincs eszközünk. Sőt legtöbb esetben még arról sem kapunk értesítést, hogy kik voltak az igazi elkövetők. A törvény sajátossága, hogy aki szabálysértést követ el, azt ki lehet tiltani a sportrendezvényekről, viszont a büntetőtörvénykönyv nem ismeri ezt a szankciót. Épp ezért a jogszabályokat harmonizálni kell, és az államnak is komolyabb szerepet kell vállalnia ebben az ügyben.”
A jogász végzettségű és ügyészi múltú Dányi Szilárd a szakállamtitkár Elbert Gábor kérésére levelet írt, amelyben vázolja, szerinte miként oldható meg ez a probléma.
„Első lépésként mindenképpen egyeztetniük kellene a kluboknak, a rendőrségnek és a civil biztonsági szolgálatoknak – mondta Dányi Szilárd. – Pontosan meg kell határozni, hogy milyen cselekménynél kell egyértelműen fellépni, illetve definiálni kell azt is, hogy például tettenérés esetén mit tehet a biztonsági szolgálat és hogyan történjen az elkövető átadása a rendőrségnek. Valamint melyek azok a cselekmények, amelyek túllépnek a biztonsági szolgálatok hatáskörén és egyértelmű rendőri beavatkozást igényelnek. Nagyon fontos, hogy a rendőrségen belül kialakuljon egy gyakorlatias és következetes rendszer, amelyről mindenki tud, és ez alapján felkészülhet a deviáns cselekedetéért járó büntetésre. Ezzel kialakíthatóak lennének bizonyos reflexek a nézőkben is. Ugyanakkor nem tartom szerencsésnek azt a koncepciót, mely szerint az összes futballmérkőzés biztosítását egy cég kezébe kellene adni, különösen akkor nem, ha ennek a társaságnak érdekeltsége van az egyik labdarúgóklubot működtető vállalkozásban. Nem szokásom másra mutogatni, de a huliganizmus olyan problémakör, amelynek megoldását nem tudják a sportszervezetek és a szövetségek egyedül felvállalni, tehát elengedhetetlen az állam szerepvállalása. Hallottam arról, hogy elkezdődött valamilyen egyeztetés az ügyben, de furcsállom, hogy ezekre a megbeszélésekre, ha valóban vannak ilyenek, nem hívták meg a kiemelten érintett klubok képviselőit.” ---- K ---- &