Szusza Ferenc örök álma

Szusza Ferenc 82 esztendős korában múlt hét szerdán hunyt el, halála fájdalmas és pótolhatatlan veszteség a magyar futballnak, hiszen olyan legenda távozott, aki a gólok királya volt. A támadó az első élvonalbeli találkozóján, 1941. február 23-án három gólt szerzett a Kispest elleni találkozón. Abban a bajnokságban még három alkalommal triplázott, s végül ezüstérmet nyert az Újpesttel. Az első válogatott találkozóján 1942. június 14-én is gólt szerzett a horvátok elleni, 1:1-re végződő mérkőzésen. Pályafutása során azonban – merthogy akkoriban ilyen erős volt a magyar labdarúgás – egyszer sem tudott gólkirályi címet ünnepelni, pedig 1946-ban 45 találatig jutott, de Deák Ferenc és Puskás Ferenc is előtte végzett. Utolsó bajnoki mérkőzését 1960 tavaszán játszotta, és természetesen gólt szerzett: a Ferencváros ellen győzött az Újpest, és megszerezte a bajnoki címet is. Edzőként dolgozott az Újpest mellett Győrött, ahol Magyar Népköztársasági Kupát nyert az együttessel, Spanyolországban a Betisszel szintén kupagyőzelmet ünnepelhetett. Irányította az Atlético Madrid felkészülését is, míg Lengyelországban a Górnik Zabrzét bajnoki címig és kupasikerig vezette.


Az Újpest örökös bajnoka, a negyedik kerület díszpolgára, és 2003 óta a nevét viseli a Megyeri úti stadion is. A lila-fehér szurkolók, játékosok és vezetők vasárnap emlékeztek meg a magyar labdarúgás egyik legnagyobb egyéniségéről. Az Újpest–Győr bajnoki találkozóra a csapatok és a játékvezetők emlékpólóban vonultak ki, amelyet a bajnoki után minden résztvevő aláírt. Ezeket elárverezi a klub, s a bevételből emléket akar állítani a magyar bajnokság valaha volt legjobb góllövőjének. A vasárnapi találkozón megjelent Várhidi Pál, az utolsó éveiben egyedül élő Szusza Ferenc egyik legjobb barátja. A temetésen természetesen megjelentek a régi csapattársak, köztük Göröcs János.


„Újpesti pályafutásom kezdetétől ő volt a példaképem, csodálatos embert veszítettünk el – mondta az egykori futballista. – Egyszer együtt biliárdoztunk, és megdicsértem a pulóverét. Azonnal nekem adta, azóta is őrzöm. Sok időt töltöttünk együtt, jó barátok voltunk. Amikor az Újpest edzője lett, ő állított a középpályára, de sajnos nem volt igazán szerencséje velünk. Szeretnivaló bohém volt, bizony elég sokan követtük is őt, ugyanakkor a meccsekre profin készült.


Egyszer éppen a Szombathely elleni meccset megelőző napon volt a születésnapja. Meghívta a társaságot egy étterembe egy pohár pezsgőre, viszont másnap úgy hajtott minket a pályán, mintha életünk legfontosabb bajnokija lenne. Embernek és futballistának is nagyszerű volt, borzasztóan fáj az elvesztése.”


A temetésen az Újpest részéről Várhidi Pál, a kerületi önkormányzat nevében Somos András emlékezett, míg Szepesi György a teljes magyar labdarúgó-vezetóség, valamint a FIFA-elnök, Sepp Blatter részvétét tolmácsolta.