Jürgen Klinsmann gondban

Bár eddig a várakozáson felül szerepelt a rendező ország válogatottja, hiszen a világbajnokság előtt sokan már a csoportból való továbbjutását is megkérdőjelezték. Azonban az első négy világbajnoki mérkőzés és az argentinok elleni büntetőpárbaj megnyerése után már a világbajnoki cím első számú esélyesének tartották őket. Azonban az Olaszország elleni elődöntő hosszabbításának 118. percében Grosso gólja szertefoszlatta a házigazdák álmait.

Marad a bronzmérkőzés Portugália ellen Stuttgartban. Ám erre nem a legjobb előjelekkel készülnek a németek, miután Jürgen Klinsmann csapatát sérülések tizedelik. A védelem oszlopát Per Mertesackert megoperálták, Michael Ballack is hiányozni fog térdsérülése miatt, s valószínűleg nem játszhat egy másik védő, a berlini Arne Friedrich sem. Velük szemben egyedül az eltiltását letöltő védekező középpályásra Torsten Fringsre számíthat csak a kapitány.

A legnagyobb baj azonban, hogy sérüléssel bajlódik a brémaiak csatára, a világbajnokság gólkirályi címére pályázó Miroslav Klose is. Az ugyan nem valószínű, hogy bárki is elvegye tőle ezt a címet (a legközelebb ehhez a még versenyben lévő csapatok közül saját csapattársa, Lukas Podolski és a francia Thierry Henry áll, ám az előzéshez mindkettőjüknek mesterhármast kellene szereznie a hétvégi helyosztókon), ám a német csapatnak feltétlenül szüksége lenne a gólerős támadóra.

A statisztikák szerint azonban Klosenak játszania kell szombaton, sőt gólt is kell szereznie, ugyanis 1978 óta egy kivétellel mindig hat gólt szerezett a világbajnokság aktuális gólkirálya: 1978-ben az argentin Kempes, 1982-ben az olasz Rossi, 1986-ban az angol Lineker, 1990-ben az olasz Schillachi, 1994-ben az orosz Szalenko és a bolgár Sztoicskov, 1998-ban pedig a horvát Suker talált be hatszor, míg négy éve Ronalo nyolc góllal végzett az élen. Hatnál kevesebb góllal eddig csak kétszer tudtak gólkirályi címet szerezni: 1934-ben a cseh Nejedly öttel (ekkor azonban egyenes kieséses rendszerben rendezték a világbajnokságot, s így a négy közé került csapatok is csak négy meccset játszottak), míg 1962-ben hatos holtversenyben – köztük Albert Flórián is – végeztek az élen néggyel.

Ha már a statisztikáknál tartunk, akkor mindenképpen érdemes megemlíteni a két csapat egymás elleni mérlegét. A két gárda eddig mindössze hétszer találkozott egymással, s mérlegük éppen egyenlő, hiszen mindkét válogatott kétszer győzött, háromszor pedig döntetlenre végeztek. Először 1985-ben, igaz akkor vb-selejtezőn kétszer is, s mindkét csapat a másik otthonában tudott győzni, a portugálok ráadásul Stuttgartban. 1990-ben az újdonsült világbajnok német csapatnak csak döntetlenre futotta Lisszabonban barátságos mérkőzésen, majd hat évvel később, ugyancsak tétnélküli meccsen Portóban nyertek a vendégek 2-1-re. Még ugyanabban az évben vb-selejtezőn is megmérkőztek egymással, de azon a találkozón és a jövő évi visszavágón is döntetlenre végeztek. A két gárda legutóbb a 2000-es Európa-bajnokságon mérkőzött meg egymással, ahol a tartalékos, a csoportból már továbbjutó portugálok sima 3-0-s győzelmet arattak a németek ellen, akik ha győznek tovább is jutottak volna.

Azon a mérkőzésen egyébként Oliver Kahn állt a németek kapujában, s könnyedén előfordulhat, hogy most is ő védi majd a Nationalelf hálóját, miután az eddigi hat meccsen jól helyt álló Jens Lehmann - aki attól teszi függővé a válogatottban való további szereplést, hogy Klinsmann marad-e a szövetségi kapitány - felajánlotta, hogy riválisa védjen a szombati stuttgarti mérkőzésen, ha akar, s ha a szövetségi kapitány is akarja.
“Ha a kapitány úgy véli, ez szép gesztus lenne Oliver felé, én szívesen leülök a kispadra Portugália ellen” – mondta el az angol Arsenalban szereplő labdarúgó.

A dolog azért érdekes, mert a két kapus között a világbajnokság előtt ádáz rivalizálás folyt, mígnem Klinsmann Lehmann mellett döntött, Kahnnak, a Bayern München hálóőrének a cserekapus szerepe jutott. Kahn némileg megsértődött, és szemmel láthatóan nem örült annak, hogy riválisa a vb nyitómeccse után egyhuzamban három mérkőzésen nem kapott gólt. Az enyhülést az Argentína elleni negyeddöntő hozta meg, amelynek tizenegyes párbaja előtt a két vetélytárs kezet rázott és össze is ölelkezett. Kahn a pénteki Bildnek úgy nyilatkozott, hogy nem tekinti "alamizsnának" az ajánlatot.



Ami a vb bronzmeccseit illeti, ugyancsak nem túl jó előjel, hogy négy évvel korábban a házigazda Dél-Korea ott is kikapott Törökországtól, igaz ezen kívül, ha oda került, mindig a házigazda nyerte a kisdöntőt: 1962-ben Chile és 1990-ben Olaszország. A mostani két válogatottból eddig a németeknek van több gyakorlatuk ebben, hiszen ez lesz a negyedik ilyen találkozójuk. 1934-ben Ausztriát, 1970-ben Uruguayt verték (az elődöntőben itt is az olaszoktól kaptak ki), míg 1958-ban viszont kikaptak a franciáktól. Mellesleg a tavalyi Konföderációs kupán is bronzérmesek lettek, miután hosszabbítás után emberhátrányban győzték le 4-3-ra Mexikót. Ezzel szemben a portugálok eddig mindössze egyszer jutottak el idáig, még 1966-ban az Eusébio nevével fémjelzett csapat verte a Szovjetuniót. A portugálok jelenlegi csapatkapitányának, Figónak mindenesetre ez az egyetlen esélye, hogy világbajnoki éremhez jusson.

Ami még a rossz német előjeleket illeti: tovább tart az a negatív sorozatuk, hogy nem tudnak győzni olyan csapat ellen, amelyik a világ élmezőnyéhez tartozik. Ez a sorozat immár 19 mérkőzés óta tart (2000 augusztusában Spanyolországot verték 4-1-re). Márpedig a portugálok a világelithez tartoznak.

Ám akármi is legyen a mérkőzés végeredménye, a német csapat a közönségnek is meg akarja köszönni a támogatást, s vasárnap délben a berlini Brandenburgi kapu előtti "szurkolói sétányon" több százezer ember és a tévénézők milliói előtt akar elbúcsúzni a világbajnokságtól.