Legyőzhetetlenek?!

Számos jelzőt társítottak már a Kovács Katalin, Janics Natasa kajak-kenu pároshoz. Fantasztikusak, fenomenálisak, zseniálisak, aranyosak, szépek, okosak… Most itt egy újabb: tüneményesek.

Igen, tüneményesek, ahogy ülnek a szegedi Gróf Széchenyi István evezős- és kajak-kenu pálya, tehát a Maty-éri olimpiai központ apró motelszobájában. Igazi – elnézést a kifejezésére – csajszoba ez. Ruhák, cipők, könyvek mindenfelé, az asztalon egy csokor virág. Mondhatnánk, hogy rendetlenség van, ám a látogató az első pillanattól otthonos érzi magát ebben a barátságos kis kuckóban, és ez azért fontosabb.
Katalin a földön, Natasa az ágy szélén ül.

Angyali mosoly sugárzik fáradt arcukról. Az edzőtábor kínjait és monotóniáját megtöri, hogy a szétlövések miatt ismét élet költözött a csónakház környékére. Az óra 15.50-et mutat, hamarosan kezdődik az újabb edzés. Szakadatlanul ömlik az eső, hűvös a levegő, de mese nincs. Tudják ezt jól ők is, nem ellenkeznek. Fegyelmezetten, céltudatosan élnek, rendkívül szerények, szívesen mesélnek a sikerekben gazdag közelmúltról.

Az idén eddig nyolc versenyt nyertek meg párosban. Nyolcból. Nem rossz arány, enyhén szólva. Ha pedig hozzátesszük, hogy Paksy Tímeával hármasban – 200 méteren Patyi Melindával, 500-on Fazekas Krisztinával, 1000-en pedig Keresztesi Alexandrával kiegészülve – négyes kajakban is taroltak, akkor csak igazán lehengerlő az eredménylista. A páros a szolnoki első és a szegedi második válogatón három-három, a duisburgi Világkupa-viadalon pedig két számban nyert aranyat. A komplett négyes eddig csak hazai vizeken mutatkozott (hat próbálkozásból hat győzelem a mérleg), mert Duisburgban taktikai okokból a csodapáros nem ült be a csapathajóba.

„A legfőbb riválisainknak nem kell feltétlenül tudniuk arról, mire készülnek, mit tudnak a lányok” – ad magyarázatot a hiányzásra Angyal Zoltán szövetségi kapitány.
Az augusztusi, hazai világbajnokság bűvöletében élő kívülállónak persze rögtön beindul a fantáziája: veretlen a Kovács, Janics páros, így az aranyérem legfőbb esélyese. Esélyt latolgat, s ezzel óriásit hibázik. Katalin és Natasa ezt nagyon nem szereti, érkezik is a figyelmeztetés: állj, ne tovább!

„Más volt a duisburgi Világkupa időrendje, mint a világ- és Európa-bajnokságé, ez az első különbség – magyarázza Kovács Katalin. – Aztán… Ott voltak ugyan a dánok, a franciák, a németek, de hiányoztak például a spanyolok. Az idén még nem volt olyan versenyünk, amely alapján valósan lehetne következtetni az erőviszonyokra, arról nem beszélve, hogy minden verseny más és más.”

Téma lezárva! A lányok pedig bezárva. A téli, külföldi, úgynevezett meleg vízi edzőtáborozástól a nyár utolsó jelentős versenyéig, a szegedi világbajnokságig kénytelenek együtt lenni, hiszen ők egy csapat.
„Edzőnk, Kati néni nem arról híres, hogy versenyidőszakban túl sok szabadnapot ad – említi Janics Natasa. – Folyamatosan edzőtáborozunk, amikor hazamehetünk, akkor is csak hétvégére, hogy kimossuk a ruháinkat.”


Nem lehet könnyű.
„Igazi cigányélet ez – sóhajt Katalin. – Most Natasának jó, hiszen hetek óta itt készülünk Szegeden, az ő városában. Igaz, ő mindenhol otthon van, Budapesten is feltalálta magát! Előfordulnak kritikus időszakok, akkor jön a depresszió, elkezdem számolgatni a hátralévő heteket, aztán elmúlik az érzés. A veretlenségünkkel nem foglalkozunk, mi sem vagyunk legyőzhetetlenek, ezt mindenkinek tudnia kell. Egyszerűen arról van szó, hogy még nem kaptunk ki az idén. Nem lehet mindig a csúcson lenni, számtalan példa van rá. Egyébként aki kikap, nem mindig azért kap ki, mert már nem jó, hanem azért, mert jön egy jobb. Nagyon nem szeretem, ha számon kérik egy sikeres sportolótól, miért nem nyert meg egy versenyt.”

Kinézünk az ablakon. Továbbra is szakadatlanul ömlik az eső, hűvös a levegő, de mese nincs, menni kell. Mennek tehát. Mennek edzeni, mert most annak van itt az ideje.
Teszik a dolgukat, becsülettel.
Ez a sikerük titka.

Júniusi Top 10:
1. KOVÁCS Katalin, JANICS Natasa (kajak-kenu) 25 pont
A két válogatóversenyen három, a duisburgi Világkupán két számban végeztek az élen.
2. CSEH László (úszás) 20 pont
Öt győzelem a Mare Nostrum-sorozaton, a világ második legjobb ideje 200 vegyesen, országos csúcs 50 háton.
3. KÁSÁS Tamás (vízilabda) 16 pont
A margitszigeti Világkupán ezüstérmet szerző válogatott tagjaként végig nagyszerűen játszott, a góllövőlista második helyezettje lett.
4. Nemcsik Zsolt (vívás) 12 pont
A chilei Világkupa-viadalon egyéniben a második, csapatban az első helyen végzett, ezzel pedig átvette a vezetést a világranglistán.
5. Dávid Kornél (kosárlabda) 10 pont
Noha csapata, a Tau Cerámica elvesztette a spanyol bajnoki döntőt, a magyar játékos kiváló teljesítményt nyújtott.
6. Kővágó Zoltán (atlétika) 8 pont
A Golden League-sorozat második, oslói állomásán diszkoszvetésben ezüstérmet szerzett.
7. Sándor Tamás (labdarúgás) 6 pont
A bajnoki címét megvédő DVSC kulcsembere volt, a szurkolók az évad legjobbjának választották.
8. Szécsi Zoltán (vízilabda) 4 pont
A margitszigeti Világkupán második helyen végző csapat egyik meghatározó játékosa volt.
9. Szász Emese (vívás) 2 pont
A havannai Grand Prix-versenyen egyéniben és csapatban is az első helyen végzett.
10. Bodrogi László (kerékpár) 1 pont
Az országos bajnokságon az időfutamon és a mezőnyversenyben is aranyérmes lett, igaz, a Tour de France-induláshoz ez is kevés volt.

Az Összetett állás:
1. HUSZÁR Erika (rövid pályás gyorskorcsolya) 50 pont
2. CSEH László (úszás) 45 pont
3. NEMCSIK Zsolt (vívás) 40 pont
4. DÁVID KORNÉL (kosárlabda) 34 pont
5. LŐRINCZ Tamás (birkózás) 25 pont
TÓTH Tímea (kézilabda)
KOVÁCS Katalin, JANICS Natasa (kajak-kenu)
8. OCSKAY Gábor (jégkorong) 22 pont
9. BIROS Péter (vízilabda) 20 pont
KNOCH Viktor (rövid pályás gyorskorcsolya)
KOVÁCS Ágnes (úszás)
MAJTHÉNYI Szabolcs, DOMOKOS András (vitorlázás)
MADARAS Norbert (vízilabda)
ERDEI Zsolt (ökölvívás)