A fenekükön csúszva nyertek

A REAC-nak Sopronban most már valóban meg kellett kezdenie a pontok gyűjtögetését, hiszen a fordulók veszélyesen fogynak, Urbán Flórián csapata pedig egyre közelebb kerül a kieséshez. Némi reményt felcsillantott a rákospalotaiak előtt az a hír, hogy a Vasas szombat délután vereséget szenvedett a Ferencvárostól, ugyanis a REAC az esetleges bravúrral közelebb araszolhatott volna a 14. helyhez.

Sopronban péntek este óta megállás nélkül szakadt az eső, a talaj pedig ennek eredményeként néhol jobban hasonlított a mostanában sajnos sokat emlegetett árvízzel sújtott területekhez, mint a játékra alkalmas pályához. A mérkőzés aztán úgy kezdődött, ahogy minden bizonnyal azt a vendégek megálmodták, a találkozóból ugyanis nem telt el még egy perc sem, amikor a szélvészgyors Török Sándor betalált a bal alsó sarokba – a soproniaknak tehát duplán is kijutott a hideg zuhanyból...

A kezdeti sokkot követően szép lassan magához tért a hazai együttes, játékosai elkezdték a REAC kapuja elé ívelgetni a labdát, és ha a mély tócsák miatt tudatos támadójátékról nem is lehetett beszélni, egyre több lehetőségük adódott az egyenlítésre. Úgy tűnt azonban, hogy a rákospalotai labdarúgók kellően átérezték a helyzet komolyságát, és olykor jégkorongos módon métereket a hátsójukon csúszva vetődtek bele egy-egy lövésbe.

Nem volt ritka az sem, hogy a vendégek nyolc-kilenc játékosa is egy vonalban helyezkedett saját kapuja előterében, Dario Bonetti együttese pedig nemigen találta az ellenszerét ennek a védekező stílusnak. A gyors gólt követően a REAC a védekezésre rendezkedett be, Urbán Flórián csapatában legtöbbször mindössze az egyedüli csatár, Nyerges Krisztián tartózkodott elöl. Érdekes, hogy a REAC az első félidőben mindössze egyszer lőtt kapura, igaz, minek is tette volna többször, ha abból az egyből gól született.

A fordulást követően Solymosi Péter játékvezető vitt színt a meccsbe, ugyanis a rákospalotaiak legnagyobb meglepetésére a Sopronnak befújt egy tizenegyest – Urbán Flórián nem akart hinni a szemének. Egy perccel később aztán mégis diadalittasan csaphatott a levegőbe, Horváth András ugyanis megkímélte Szentpéteri Viktort az elvetődéstől, jócskán a kapu mellé bombázta a büntetőt. Maradt tehát az első félidő negyvennégy percében jól bevált forgatókönyv: a Sopron támadott, a REAC pedig védekezett. A hazai együttes kereste, hol és hogyan lehetne megbontani a vendégek védelmét, ám a két belső védő, Nagy I Gábor és Cseri Gergő biztosan állt a lábán, rendre kifejelték a beíveléseket, ha pedig a helyzet úgy kívánta, egészen a szomszédos parkolóig vágták ki a lecsorgó labdákat.

A REAC nem játszott szépen (igaz, ezen a pályán nem is lehetett), viszont azt tette, amit a vezetés tudatában kellett: a rákospalotaiak beálltak saját kapujuk elé, és őrizték egygólos előnyüket. A Sopron ezen a találkozón önmagához képest gyengébben futballozott, a gyors vendéggól következtében pedig nem is lehetett más a vége, mint a meglepő hazai vereség. ---- M ---- &