Barcs Sándort hiába várták

Most azonban, hogy Budapesten rendezték a szövetség közgyűlését, sokan remélték, hogy mégis feltűnik a Budapest Kongresszusi Központban a legendás idők magyar tanúja. Amint azt Berzi Sándortól, az MLSZ főtitkárától megtudtuk, az utolsó pillanatig úgy volt, hogy személyesen is köszönthetik Barcs Sándort a kongresszus résztvevői, ám a korábbi európai alelnök végül mégsem vállalta a fárasztó közszereplést. A Nemzeti Sportnak telefonon elmondta, hogy évek óta nem mozdul ki otthonról, megszokott napirendjébe mostanában legfeljebb a kerti séták férnek bele, s noha egészen hihetetlen módon nincs különösebb egészségügyi panasza a 44 esztendős koráig a Budapest-bajnokságban aktívan futballozó Barcs Sándornak, nem szívesen hagyja el az otthonát. A balatoni nyaralót is eladta a közelmúltban, s Budán éldegél nála húsz évvel fiatalabb feleségével, békében, boldogságban: „Nagyon jól megvagyunk, nincs semmi problémánk, ha érti, mire gondolok.”

Az Európai Labdarúgó-szövetség, sőt a futball történetének legmagasabb szintű magyar vezetője Barcs Sándor volt, aki 1966-tól öt éven át az UEFA alelnöke, majd két évig megbízott elnöke volt, miközben 1972-ben a FIFA alelnökének is megválasztották. Manapság is olvassa a német és az angol lapokat, az UEFA-val pedig rendszeres levelezésben áll, olykor még a véleményét is kikérik.

A leveleket írógéppel írja, mint mondta, az e-mailről nemigen tudja, hogy micsoda. Elmondta ugyanakkor, hogy az MLSZ-ből is rendszeresen keresik, s ez rendkívül jólesik neki. A futballt változatlanul imádja, naponta nézi a magyar és a külföldi meccseket a televízióban, s valamelyik nap az is eszébe jutott, hogy csinál egy rongylabdát harisnyából, mint gyerekkorában mindenki, és lemegy a kertbe rugdosni kicsit…
Ehhez a rongylabdás hőskorszakhoz kötődik Barcs Sándor híres futballelmélete is, amely szerint egy ország labdarúgásának az erejét a rendszeresen futballozó gyerekek számának és az általuk a játékkal eltöltött időnek a szorzata adja meg. Ha pedig ezt elfogadjuk, valóban érthető a magyar futball hanyatlása Barcs Sándor életének utóbbi ötvenöt évében…