Csak egy gól az előny, de nem akárki ellen!

„Ha a Honvédot le tudtuk győzni a Kőér utcában, akkor a Savonát is megverhetjük a Komjádiban. Persze ehhez sok mindennek össze kell jönnie” – magyarázza Földi László edző a kezdés előtt háromnegyed órával. És még hozzáteszi a rossz hírt: „Két nap után most megy először vízbe Steinmetz Barna. Vírusos fertőzéssel bajlódott.”

A csapatkapitány nem is kezd, a ráúszásnál Kuncz Tamás fejét látjuk a kötélnél. Az indulás mindenesetre csodálatos. Alekszandar Sapics távoli löketét tessékeli fölé Nagy Viktor, a bedobott labdát a megúszó Mátyás Zoltán elé tálalja, és a Vasas négyese ellen tehetetlen Francesco Ferrari. Még egy perc sem telik el, Steinmetz Ádám harcol ki ötméterest, Varga Dániel a jobb sarkot választja, és még nincs vége. Ugyanő egy remek blokkolás után jó helyzetbe kerül a bal oldalon, de hibázik, válaszul Sapics Raffaele Onofrietti passzát beteszi a hazai kapuba. Az olaszok nem elégednek meg ennyivel, emberelőnyhöz jutnak, amelyet Kásás Tamás úgy hat méterről ki is használ. Mégsem fogadhatta meg, hogy elköti a gólzsákot honfitársai ellen. De nem baj, Varga Dénes hihetetlen varázslattal int nyugalomra mindenkit – a támadóidő lejárta előtt egy másodperccel úgy kilenc méterről bombáz a kapuba (3–2). A negyed végén még Sapics hisztizik egy sort, mutatván, hogy előszeretettel kapaszkodnak a sapkájába, és oda is dobja azt Nagy Viktor elé. Ő odaúszik érte, Sapics viszont odakap az arcához. Nagy, ahogy kell, túlreagálja, de nem sikerül végleg cserével kiállíttatnia a szerb nehézbombázót.

A szünetben alkalom nyílik a lehiggadásra és kis szusszanásra. Szükség is van rá, mert nyom a Savona, de sehogy sem sikerül neki az egyenlítés. Nem, mert a magyar kezek áthatolhatatlan szűrőt képeznek, ha pedig „átszivárog” a labda, Nagy Viktor a végállomás. És akkor nem is beszéltünk a rengeteg labdaszerzésről. Úgy tűnik, gólöröm nélkül telik el a felvonás, ám Varga Dániel rejteget egy kis meglepetést, és 46 másodperccel a szünet előtt a fór lejárta után mattolja Ferrarit (4-2). Öt perc erőnyerés következik, ami arra nem elegendő, hogy javuljon a két csapat fórértékesítési mutatója. Csak Kásás nevéhez fűződik két, előnyben szerzett találat, utóbbival egyenlít 4–4-re. Varga Dániel játssza a főszerepet a hazai oldalon, cselekedetei zömükben jók. Az időérzéke a régi, ebben a játékrészben is az utolsó percen belül lép a tettek mezejére: kiszorított helyzetben, zseniálisan húzza vissza a rövidbe a labdát, a hosszúra számító Ferrari csak bevédeni tudja.

A Savonában csak Kásás játszik értékelhetően, a túloldalon pedig családban marad az újabb villanás. Az öcs, Dénes néz jobbra passzt mímelve, hogy aztán a jobb sarokba zúdítsa a labdát (6–4). Hát neki sem hagyományosan forog az agya. Nem is tudják követni. Ja, és ez a Vasas első előnygólja! Van esély a 7–4-re is, ehelyett Rizzo nyolc méterről lep meg mindenkit, főként Nagyot, és azon mérgelődünk, ha nem nyer a Vasas, a világ legnagyobb igazságtalansága esne meg. Hangos szisszenés követi Varga Dániel kapufáját és azt a pillanatot, amikor az utolsó 14 másodpercben kikért időt követően elvesztjük a labdát. Mindegy, a győzelem megérdemelt, és akármi is történik az április 19-i visszavágón, az angyalföldieket nem érheti szemrehányás.

Mestermérleg
Fiatal együttesem fantasztikus teljesítményt nyújtva, egy góllal legyőzte a világ egyik legjobb klubcsapatát. Szerettünk volna nagyobb különbséggel nyerni, de most ennyire futotta. Bár a visszavágón elég a döntetlen is, győzelemre fogunk játszani.
Földi László, a Vasas edzője

Nagyszerűen játszott a Vasas, szinte tökéletesen védekezett. Emberelőnyös játékunkon lett volna még mit javítani, de nagyobb baj, hogy két elkerülhető gólt kaptunk öt méteren kívülről. A visszavágó természetesen nyitott.
Claudio Mistrangelo, a Savona edzője



Kiegyensúlyozottabban lőttek kapura az olaszok, bár ez az összesített statisztikán nem látszik. Ezen felül pontosabban is céloztak, hiszen csak egyetlen lövésük kerülte el a kaput. A Vasasnál több volt a pontatlanság, a befejezés általában Varga Dánielre várt. Mindkét kapus remekül állta útját a kapura tartó labdáknak. ---- Irigyeltem a Vasas játékosait. Ilyen csodálatos hangulatban, mint amilyent a csapat tizennegyedik embere, a közönség varázsolt ezen az estén, élmény játszani. Írhatnék most a Varga testvérek kimagasló teljesítményéről, a Steinmetz-fivérek játékáról, esetleg a csodálatosan védő Nagy Viktorról, én inkább Mátyás Zoli teljesítménye előtt emelem meg a kalapom. Ő az a ,,zongoracipelő” játékos, akiről keveset beszélnek, de az, hogy a világ egyik leggólerősebb játékosának, a szerb Sapicsnak momentuma sem volt, nagyrészt az ő érdeme. A gólja, amely elindította ezt az estét, már csak hab a tortán. Köszönöm neki és a többieknek ezt a remek élményt!

Székely Bulcsú olimpiai bajnok ---- Kásás Tamás: – Az eredménnyel még csak-csak elégedett vagyok, de a játékunkkal nem, mert sokat hibáztunk. A döntetlennel közelebb kerültünk volna a továbbjutáshoz, de így is mi vagyunk az esélyesek.

Nagy Viktor: – Nagyon elfáradtam, és keveslem ezt az egy gól előnyt. Nem lesz egyszerű a visszavágó, nagyon össze kell szednünk magunkat.

Steinmetz Ádám: – Idegenben nem mi vagyunk az esélyesek, de mindent megteszünk a győzelemért. Bennünk van a bravúr, ez a meccsen is látható volt. Csodálatos szurkolótáborunk segített bennünket, nagyon fog hiányozni Olaszországban.