Rút rémmese a tizenkét találatról

Egy hónapja mondta mindezt Szűcs Lajos, azt követően, hogy az Üllői útról a pápai Lombardhoz igazolt. Sokakat meglepett döntésével, még igaz barátainak egyikét, Lipcsei Pétert is. Az elmúlt években megannyi sikert éltek meg együtt – miközben a klubot sújtó anyagi gondok miatt nem egy ősz hajszáluk keletkezett. A pénztelenséget 2006 elején unta meg a kapus („Kétgyermekes családapa lévén nem várhattam tovább”), s költözött Pestről Pápára. Azóta hetet kapott két csapásra: a Tatabánya ötöt, a Sopron kettőt rúgott a sereghajtónak.

Ezek után jött a Fradi Pápára.
Mire a vendéggárdát szállító autóbusz betolatott a székház mellé, a bejárattól három méterre „állomásozó” FTC 022-es rendszámú gépjármű motorja ki is hűlt: Szűcs Lajos már rég elfoglalta a helyét a hazai öltözőben.

Gellei Imre szigorú pedagógus lett

A puszik, a pacsik – akkor még – elmaradtak, mindenki ment a dolgára. Eseménytelenül teltek a percek, a „nagy találkozásra” vadászók már-már úgy érezték, bakot lőttek a „Szűcs kontra Fradi” témával. Aztán egyszer csak felbukkant a pápai kapus, és elindult a látogatók számára fenntartott helyiség felé. Ment, ment – majd továbbment egészen a szertárig. Csakhogy akadt olyan cserkészügyességgel megáldott, azaz résen lévő ferencvárosi, aki kifigyelte mindezt, így mire Szűcs Lajos kellő mennnyiségű levegőt lehelt a labdákba, a fél Fradi a folyosón toporgott. A randevú elkerülhetetlenné vált, de aki vérszagra gyűlt, annak csalódnia kellett: néhány jattolás, és a kapuvédő már el is hagyta a „veszélyes zónát”. Zrikákból azért nem volt hiány, a zöld-fehérek például tudni vélték, hogy „…Lajos arca sápadtabb, mint egy indiáné”. Kiderült továbbá, a kapus nemrég az Üllői úton járt.

No, de ezt a történetet maga a Fradi edzője, Gellei Imre mesélte el, s megér egy bekezdést.
Szóval: az edzői képesítése mellett pedagógusi végzettséggel is büszkélkedő szakember kisebbfajta lélektani háborút vívott a játékossal, amikor az felbukkant a IX. kerületben. Amikor utóbbi a Ferencváros székesfehérvári pontvesztése miatt kesergett, a tréner megvonta a vállát, és megkérdezte: „Miért érdekli ez magát?!” Aztán amikor az FTC-ben nevelkedő futballista a jellegzetes fradista kézfogással próbálkozott a szakvezetőnél, kénytelen volt beérni a hétköznapi köszöntéssel. „Maga már nem fradista” – veregette meg a vállát Gellei Imre, és már búcsúzott is. Útközben azért odasúgta kollégájának, Vépi Péternek, hogy „Figyeld meg, Lajos panaszkodni fog”. S lám, fél órával később már vissza is hallotta, hogy Lajos bizony panaszkodott…

A szurkolók kekeckedő transzparense

„Ez a foci, ezért is szép – jegyezte meg már a bemelegítés közben Gellei Imre. – Lajost persze továbbra is tisztelem, becsülöm, de a futballban néha félre kell tenni a barátságot. Hej, Sándor Csikar is mekkora cimborája volt Bozsik Józsefnek, mégis képes volt leszúrni Hidegkuti Nándort, ha nem volt elég kemény Cucuval szemben…”

Keménykedésről ezúttal szó sem volt: a felvezető gyakorlatokat végző Szűcs Lajost taps fogadta a stadion minden részéről, egy-két „Júdás Lajos!” ugyan felhangzott, ám ezt ha nem akarta, talán meg sem hallotta a kapus. A vendégszektort zsúfolásig megtöltő drukkerek kifüggesztettek egy méretes, legalább harmincméteres drapériát, de az is inkább a jelenlegi, mintsem a múltbéli kedvencüknek szólt: „Csak az igazak maradnak velünk a bajban, tisztelünk a hűségedért, Lipcsei Peti!”

A kezdés várva várt pillanata: a játékoskijáróban felsorakozott a két csapat, elöl a két kapitány. Szűcs Lajos és Lipcsei Péter tekintete ekkor találkozott először ezen az estén; méghozzá elég közelről: puszi jobbról, puszi balról, ahogy az barátokhoz illik. Az utód, a Lipcsei Péter mögött álldogáló Kemenes Szabolcs is kapott néhány biztató szót a pápai kollégától, kivonulás, majd a divattá vált fogadalomtétel következett. Szűcs Lajos nemrég még Lipcsei Péter és Balog Zoltán vállát fogta, most a zambiai Lloyd Mumbát és a brazil Alencar Eldert ölelte át (hogy a légiósok megértették-e, miért fohászkodik a kapus, abban nem vagyunk egészen biztosak…)

Huszonnyolc perccel később: a Simpson család jeles tagja, Dave talált a Fradi kapujába, tíz pápai alkotott mindjárt egy kupacot. Az örömünnepből egyedül Szűcs Lajos maradt ki, fejét leszegve csak a földet bámulta. A folytatásban társait biztatta, az ellenfélhez egy szót nem szólt, hogy aztán a félidő lefújása után elsőként érjen az öltözőbe. A melegben pihenve aligha gondolta volna, hogy…

Lipcsei Péter, a jó barát is beköszönt

…negyvenöt perc alatt megint öt gólt kap, és abból egyet éppen Lipcsei Pétertől…
A szurkolók legfeljebb annyiban foglalkoztak vele, hogy akadt olyan pápai néző, aki megpróbálta a lehetetlent: a tehetetlen kapust igyekezett vigasztalni.
Hogy lehet-e ilyenkor biztatót mondani?
Talán csak annyit, hogy Zsiborás Gábor is kapott ki a Fraditól…

Az állás
1. Újpest 17 12 4 1 43–20 +23 40
2. FC Fehérvár 17 11 4 2 29–10 +19 37
3. DVSC-AVE 17 10 6 1 38–22 +16 36
4. MTK 17 10 5 2 36–17 +19 35
5. Győri ETO 17 7 3 7 27–28 -1 24
6. Diósgyőr 17 7 3 7 20–25 -5 24
7. Zalaegerszeg 17 7 1 9 27–28 -1 22
8. FC Sopron 17 6 4 7 23–20 +3 22
9. Tatabánya 17 6 4 7 28–29 -1 22
10. Ferencváros 17 5 7 5 24–22 +2 22
11. Bp. Honvéd 16 5 6 5 23–27 -4 21
12. Pécsi MFC 17 5 4 8 28–27 +1 19
13. Kaposvár 17 4 5 8 16–23 -7 17
14. Vasas 17 3 5 9 20–29 -9 14
15. REAC 17 4 1 12 17–33 -16 13
16. Pápa 18 – 6 12 17–56 -39 6
A versenykiírás értelmében azonos pontszámnál a több győzelmet szerző csapatot rangsoroljuk előrébb.

14 gólos:
Rajczi Péter (Újpest)
13 gólos:
Márkus Tibor (Tatabánya)
8 gólos:
Bojan Brnovics (DVSC-AVE)
Ibrahim Sidibe (DVSC-AVE)
Horváth Ferenc (Diósgyőr)
Kenesei Krisztián (Győr)
Kanta József (MTK)
Balaskó Iván (Pécs)
Kovács Zoltán (Újpest)
Gyánó Szabolcs (Vasas) ----
A Borsodi Liga 18. fordulójának nyitó mérkőzésén a Ferencváros idegenben, a második félidőben öt gólt lőve fölényesen győzött a Pápa ellen, amely így továbbra is nyeretlen a bajnokságban.

Emlékezetes dátum a pápaiak számára a 2005. december 10. A Lombard Pápa FC ugyanis ezen a napon szerzett utojára pontot az élvonalban. Sőt gólt sem rúgtak azóta a pápaiak, akkor a most már Izraelben futballozó Kovrig Ákos nevéhez fűződött a lombardosok utolsó találata. Nem véletlen hát, hogy a kisváros futballcsapata az utolsó helyen szerénykedik a tabellán.
Ám a pápaiak optimista emberek, hitték, hogy a rossz sorozat egyszer megszakadhat. A legderűlátóbbak pedig azt mondogatták, miért ne éppen a környéken amúgy nagy népszerűségnek örvendő Ferencváros ellen sikerülne. Az eső, a hideg és a péntek késő esti kezdés ellenére hosszú sorok kígyóztak a pénztárak előtt, elégedetten dörzsölhették tenyerüket a pápai pénztárosok, s joggal emlegették, mi lett volna, ha emberibb időben és időjárási viszonyok között kerül sor a mérkőzésre. Bizony dőlt volna a pénz a kasszába. Persze így sem panaszkodhatnak a helyiek, mert hosszú idő után nézőcsúcsot regisztrálhattak…
De nemcsak a környékről érkeztek a labdarúgás szerelmesei. A távoli Hollandiából is jöttek megfigyelők, ám érthető módon nem a Lombard focistáira voltak kíváncsiak a szakemberek. Mint megtudtuk, a ferencvárosi labdarúgókat figyelték, köztük a tavasszal egészen jó formában futballozó Leandrót és Jovánczai Zoltánt.

Gálhidi György, a pápai szakmai igazgató sokat tanult a két tavaszi fordulóból. Ezúttal alaposan megszervezte csapata védekezését, a négy védő előtt két védekező középpályás szerepelt, míg a támadásokat a jobb oldalon Kincses Péter, középen a brazil Elder, a bal oldalon pedig Szabó II Zoltán segítette. Egyedüli ékként Dave Simpson játszott, s nem is rosszul, hiszen a kanadai a pápaiak nagy örömére a 28. percben megszerezte a vezetést. A Ferencváros lassan és körülményesen futballozott, biztonságos védekezésből gyors kontrákkal próbálkozott, kevés sikerrel. Ha meg eljutott a pápai kapuig, a zöldek egykori csapattársa, Szűcs Lajos állta útjukat. Joggal mondogatták tehát a szünetben a hazaiak, hogy megtört az átok.

A 63. percig tartott a pápai csoda. A második félidő derekára elfáradt a hazai együttes, leginkább a csapatot mozgató brazil Alencar Elder készült el az erejével. A Fradi egyre határozottabban és erőteljesebben támadott, köszönhetően a csereként beálló Alekszandar Bajevszkinek. Gellei Imre vezetőedző jó érzékkel „nyúlt bele” a mérkőzésbe, a sokat bírált macedón támadó megszolgálta az edzői bizalmat. Előbb rúgott egy remekbe szabott gólt, majd nagyszerűen ugratta ki Jovánczai Zoltánt. A harmadik ferencvárosi gól aztán meg is pecsételte a Pápa sorsát. A mérkőzés hajrája már gálameccs volt a javából, a Ferencváros könnyedén, pontosan és felszabadultan futballozott a testben és lélekben is elfáradó pápaiak ellen. (Vajda György, Varjas Kálmán) ---- MESTERMÉRLEG

Hatvan percig az történt a pályán, amit akartunk és elterveztünk. Sajnos egy szabadrúgás ismét megpecsételte sorsunkat, ráadásul az erőnk is elfogyott. (Gálhidi György, a Pápa szakmai igazgatója)
Az első félidőben a Pápa zárt védekezését nem tudtuk feltörni. A második félidőre megcseréltem Laczkó Zsoltot és Leandrót, Alekszandar Bajevszki és Szalai Tamás beállítása is fordulatot hozott. (Gellei Imre a Ferencváros vezetőedzője)

BIZONYÍTVÁNY

Szűcs Lajos a tizenegyes előtt hibázott, amikor ütemet tévesztett Jovánczai Zoltánnal szemben, ez megpecsételte a pápai csapat sorsát. A védelemben a zambiai Lloyd Mumba nem játszott jól, a középpályán Szabó II Zoltán teljesítményét a harmadik gól előtti ügyetlenkedéssel rontotta le. Elder, amíg bírta erővel, jól futballozott. Az FTC védelmében Sorin Botis nyújtott átlagon felülit és Laczkó Zsolt, aki védő létére gólt rúgott. Lipcsei Péter jól mozgatta a csapatot és higgadtan értékesítette a büntetőt. Leandro nagy kedvvel futballozott, Jovánczai Zoltán pedig ezúttal rendkívül veszélyesnek bizonyult, két góljával ő volt a mezőny legjobbja. Alekszandar Bajevszki lendületet vitt a csapata játékába.

STATISZTIKA

7:15 (4:4)
4:9 (1:1)
20:13 (11:6)
0:0
2:3 (0:1) ---- 28. perc: Elder ugratta ki a bal oldalon Simpsont, aki az alapvonaltól hét méterre járt, amikor középre akart paszszolni. Bal lábáról azonban lecsúszott a labda, amely így Kemenes mellett a bal oldali kapufa tövéről a kapuba gurult.
1–0
63. perc: Leandro végezhetett el szabadrúgást a bal szélről, az oldalvonal közeléből. Ívelését követően a 11-es pontnál Laczkó megelőzte Mumbát, és fél fordulattal, bal belsővel, a levegőből lőtte a labdát a bal alsó sarokba.
1–1
68. perc: Szalai szerzett labdát Szabó II Zoltánnal szemben, majd meglódult a kapu felé, kiugratta a balösszekötő helyén Bajevszkit, aki 10 méterről, jobbal a kapu bal oldalába lőtt.
1–2
71. perc: Jovánczai tört be a tizenhatoson belülre, a kapujából kirobbanó Szűcs Lajos elütötte. A 11-est Lipcsei végezte el, aki jobbal a kapu bal oldalába lőtte a labdát.
1–3
76. perc: Leandro lépett meg a védőjétől, ám két lépés után Varga Dániel elütötte. Makai János játékvezető sárga lapot adott a pápai futballistának, akinek volt már ebből a figyelmeztetésből, így pirosat is kapott.
82. perc: Tőzsér hozta játékba a Mumbát faképnél hagyó Jovánczait a balösszekötő helyén, a támadó 12 méterről jobbal a bal alsó sarokba lőtt.
1–4
84. perc: Leandro ívelte előre a labdát a bal oldalról, a tizenhatos vonalánál Bajevszki fejelte Jovánczai elé, aki lefordult Liptákról, majd ballal 12 méterről kapura lőtt, a labda pedig Szűcs Lajos alatt kapu közepébe gurult.
1–5
88. perc: Lipcsei vezette a labdát a Pápa térfelén, felnézett, látta, hogy Szűcs Lajos kint áll a kapujából, és 19 méterről jobbal kapura emelte a labdát, amely a jobb oldali kapufáról vágódott ki.