Még egy kicsit bunyóztak is

Utóbbi azonban némi magyarázatra szorul, hiszen tudva azt, hogy a DAC-öltözőben a magyar szavak mellett legtöbbször a svéd hangzik el, a szerdai Andreas Simensen, Linus Schellin duó nem tartozott a megszámlálhatatlan kategóriába. A karácsonykor odahaza az utcán hasba szúrt Daniel Nilsson, az egyik edzésen véletlenül orrba vágott Mikael Kron, a sérült Martin Lövqvist és a gyomorpanaszokra hivatkozó Jens Magnusson után Simensen is kidőlt a sorból. Így Schellin a honfitársai nélkül korcsolyázott a jégen – hogy ne érezze magát rosszul, mókás csapattársai egy pezsgővel ajándékozzák meg.
Csak egy maradt! – ez a szlogenjük.
Egy csapat maradhat talpon is. Jól tudja ezt Sille Tamás, aki ezúttal is feliratkozik a góllövők közé: a 6. percben avatja fel Kiss Tamást. Ha ilyen gólerős védőként, mire menne csatárként?

A koreográfia némileg módosult a 24 órával ezelőttihez képest, hiszen ezúttal jóval aktívabbak a vendégek, Tokaji Viktor, Peterdi Imre, Vas Márton és Szélig Viktor is rendesen megtornáztatja Hetényi Zoltánt. A lázas Budai Krisztiánt helyettesítő ifjú mintha élvezné is, hogy sok dolga akadt. Schellin arca viszont másról árulkodik, midőn senkitől sem zavartatva elbotlik a saját ütőjében – állítólag nem nyitotta ki a pezsgőt az összecsapás előtt…

A langymeleg parti a második harmadban válik tűzforróvá a jéghideg csarnokban. Denk András 39 másodperc alatt kétszer járt túl Hetényi eszén – a 19 esztendős támadó jelzi, tehetségekben Dunaújvárosban sincs hiány. A Volán válaszul rögvest felpörgeti az iramot, Omar Ennaffati hatalmas felső vasa jelzi, érik az egyenlítés. Némi büntetőözönt – tudják, az új szabályok, a jégkorongtól oly idegennek tűnő bíráskodást – követően négy a három ellen Tőkési Lajos süvítő bombája után talál utat a kapuba a korong. Csupán a jól védő Kissen múlik, hogy az utolsó szünetre 2–2-vel mennek a felek, ám a negyedórás szusszanó a hazaiaknak tesz jót. A hét nap alatt ötödik (!) meccsüket vívó urak négy és fél perc alatt tesznek pontot a csata végére: Gröschl Tamás, Holéczy Roger és Kovács Csaba lő gólt, 5–2, a többi csak részletkérdés.

No de milyen!? Szélig a palánkra löki Milos Palovcíkot, ami elszabadítja az indulatokat, a hazai kispad előtt hatalmas tömegverekedés kezdődik: Szélig, Kangyal, Palovcík, Gröschl, Ennaffati, Berta, Vargyas és svéd hősünk, a rendesen megtépázott kis vörös, Schellin a legaktívabb, de szinte alig akad egy-két hokis, akinek ne lendülne ütésre a keze. A bírók hatalmas erőfeszítést tesznek a rendrakásért, mindazonáltal nem ők, hanem Björn Ferber teszi helyre a dolgokat: csapatát az öltözőbe rendeli. Tíz perc van hátra, lehet, vége a meccsnek?
Nincs.

A mester csupán az indulatokat lecsillapítandó cselekszik, hiszen öt perc múlva – ennyi amúgy is kell a játékvezetőknek a büntetések kiokoskodására – visszaküldi játékosait. Ő is tudja, méltatlan és sportszerűtlen volna, ha így érne véget a parti. A hátralévő időt tehát becsülettel végigjátsszák, Majoross Gergely lő még egy gólt, így ér véget a két csapat szezonbéli hatodik és könnyen elképzelhető, egyben utolsó mecscse. És kézfogásokkal, mert nem haragszanak ők egymásra.

Mestermérleg
Ahogy azt várni lehetett, ezúttal egy frusztrált és egy fáradt csapat lépett pályára. Mi voltunk a fáradtak, de végül is nyertünk. Ellenfelünk úgy jött ide, hogy egyszer győz, de ez nem sikerült, ami felbosszantotta az újvárosiakat. Mi tettük a dolgunkat, és úgy érzem, megérdemelten nyertünk.
Pat Cortina, az Alba Volán edzője

Elkerülhető gólt kaptunk az első húsz percben, de a folytatásban egyenrangú ellenfelei voltunk a Volánnak. A harmadik harmadban megint hibáztunk a védekezésben, a többi történésről pedig a játékvezetőt kell megkérdezni… Azért vonultunk le, mert a játékosaink testi épsége veszélyben volt, teli sörösdobozokkal dobálták őket. Ezt a játékvezetői jegyzőkönyvbe is beírtuk.
Björn Ferber, a Dunaújváros edzője ---- 4 ---- A