Romokban az ostromlók

Amikor azonban Fegyverneky átvette az első negyedben tíz pontot szerző amerikai Grace Daley őrzését, homokszem került az ellenfél addig hibátlanul működő gépezetébe. Mit homokszem, szikladarabok! Így aztán jött egy káprázatos 12–0-s hazai sorozat, megtalálta a hangját a csaknem négyezer néző, s máris 34–34 állt az eredményjelző táblán. A nagyszünetig még sikerült valahogy egypontos előnyt kiizzadniuk a franciáknak (36–37), de aztán rájuk szakadt a mennyezet.

Szerencsére csak jelképesen… Valójában Iványi Dalma sorozatban szerzett hét pontjával ugrott meg a kilencszeres magyar bajnok, aztán Johnson és a 18 éves, 203 centis Liszina is aktivizálódott, s ettől kezdve nem igazán kapott esélyt a Mondeville. A harmadik negyed utolsó két percében csak tátottuk a szánkat, pedig láttunk már éppen elég csodát a Lauber Dezső Sportcsarnokban. Előbb a játékmesterként is jeleskedő Liszina álompasszát értékesítette a levegőben úszva Iványi Dalma, majd az ellentámadásnál megint csak az orosz óriás jeleskedett: úgy "betakarta" a kosárra dobó szerb centert, Ivanka Maticsot, mint telente a hó az Alföldet.

Ötpontos előnnyel vágott neki a negyedik játékrésznek a Pécs. Rendes körülmények között ez nem sokat jelent, a körülmények azonban ezúttal rendkívüliek voltak – mint oly sokszor a pécsi oroszlánbarlangban. Tombolt a publikum, Iványi, Johnson, Liszina és Albena Branzova egymást múlta felül. Külön öröm – a válogatott szempontjából is –, hogy a hajrában hosszú sérülése után pályára lépett Vajda Anna, s ha már ott volt a parketten, még egy ügyes kosárral is észrevétette magát, szemmel láthatóan önbizalmat adva saját magának.

Ekkor már a francia újságírók feledtébb kedvetlenül püfölték laptopjuk billentyűit – pedig fél órával korábban még kedélyesen adomázgattak arról, milyen remek csapatot formált ebből a korábban ismeretlen alakulatból Hervé Coudrey edző… Meg kell jegyezni, tényleg nem rossz együttes a Mondeville, egy félidőn keresztül derekasan ellenállt, de Pécsről a franciákénál sokkal jobb csapatok sem távoztak győzelemmel.

Egészen pontosan csaknem két éve, az Euroliga Pécsett rendezett négyes döntőjében szenvedett legutóbb vereséget hazai pályán a kupasorozatban a MiZo-Pécs, azaz tényleg bevehetetlen erődítménynek tűnik az öreg sportcsarnok.

A hajrára már nem nagyon maradt izgalom, Johnson még dobott egy szép kosarat, aztán megszólalt a duda, s ezzel szinte egy időben az ilyenkor megszokott pécsi diadalzene, az Abba "szakállas" slágere, a Super Trooper.

Megvolt tehát a kötelező győzelem, s ezek után már "csak" jövő szerdán, Prágában kellene nyerniük Béres Tímeáéknak ahhoz, hogy az alapszakasz lezárultával ott legyenek a 18-as mezőny négy legjobban végző csapata között. Ez ugyanis azt jelentené majd, hogy a kieséses szakaszban végig élvezhetik a hazai pálya előnyét egy esetleges harmadik összecsapáson.

Ott pedig – mármint a Lauber Dezső Sportcsarnokban – hovatovább két éve veretlenek…

Mestermérleg
Rátgéber László, a Pécs edzője:
Mindig a végére hagyom, most viszont azzal kell kezdenem, hogy köszönöm a közönségnek a biztatást, mert nélküle nem nyerhettünk volna ma. Ez a meccs tipikus példája volt a kiharcolt győzelemnek. Az egészségre ártalmas egy olyan első negyed, mint a mostani volt.

hervé Coudray, a Mondeville edzője:
Meglepett, hogy az elején milyen remek ritmusban és milyen jól játszottunk, de nem lepett meg a végeredmény, mert tudtuk, hogy a Pécs sokkal jobb csapat. Kevés játékosom volt, nem tudtam megfelelően rotálni, így aztán várható volt, hogy a vendéglátó váltani fog.

A másik meccsen: VBM-SGAU Szamara (orosz)-USK Praha (cseh) 89–71 ---- P ---- K