Száznál több kép, ezernél több sztori – 220 oldal futball egy nagyszerű új könyvben! Igazán élvezetes Hegyi-beszéd, amely a világbajnokságok legizgalmasabb vagy eddig ismeretlen történeteit foglalja gyűjteménybe: kollégánk, a Népszabadság szakírója, Hegyi Iván jegyzi ugyanis a Labdarúgó-vb-könyvet. Aki ismeri a szerző munkásságát, annak elég annyit mondani, hogy sajátos stílusában írta meg élményeit, aki nem, az talán néhány idézetből is ráérez Hegyi könnyed előadásmódjára: a neves sportújságíró végigveszi a focitörténelmet, attól kezdve, hogy "az uruk voltak urak", a magyarok által azóta fájlalt két "ezüst nyarán" keresztül addig, amíg Szepesi György a 1966-os vb-n boldogan kiáltott Farkast, amikor 1974-ben kitört a Gerdmánia, vagy amikor a nagy Müller utódai 1990-ben újra aranyat nyertek, ők voltak a brehmei muzsikosok (a finálét eldöntő gólszerzőre, Andreas Brehmére utalva). De az árnyoldalt is látja a szerző, az argentin diktatúra által befolyásolt, hazai sikerrel végződő 1978-as torna címe H. I. szerint: Bundial.A zenében is otthonosan mozgó Hegyi Iván idézi a ragyogó tenort, Placido Domingót, aki ekképp vezette fel az 1994-es vb-t kísérő chicagói koncertjét: "Két igazán fontos dolog van a világon: a zene és a futball."Egyetértünk – mégha ezt a véleményt a feleségek, menyaszszonyok, barátnők talán nehezen fogadják is el.De ha a nők is elolvassák Hegyi Iván új könyvét, megértik, mi, férfiak miért bolondulunk oly nagyon e játékért – és négyévente miért őrül meg a világ egy hónapra.