A Bayern markában a Juve

Abban szinte minden német médium egyetért, hogy a Bayern München a Juventus ellen nyújtotta idénybeli legjobb teljesítményét, különösen az első 80 percben mutatott játék volt biztató a jövőre nézve. Ugyanakkor azt már csak mi tesszük hozzá, hogy ha a finisben Zlatan Ibrahimovic gólja után Alessandro Del Piero nem marad le úgy két centivel egy beadásról, akkor alighanem csak egy pontot ért volna a bajor produkció.

"Számomra a legfontosabb felismerés az volt, hogy olyan európai élcsapatot, mint a Juventus, a markunkban tudtunk tartani – értékelt Felix Magath, a Bayern trénere. – Csak azt sajnálom, hogy nem rúgtunk még több gólt. Hatékonyabb helyzetkihasználásra van szükségünk, különben sokkal nehezebb napok várnak ránk a Bajnokok Ligájában. Különben sem kell kiugranunk a nadrágunkból, csak mert megvertünk egy olasz csapatot…"

A tréner ugyan igyekezett elejét venni a nagyobb ünneplésnek, mindenki más azonban – szavakban feltétlenül – kellőképpen méltatta a diadalt.

"Nagyon biztos lábakon álltunk hátul, és megérdemelten nyertünk – vélte Oliver Kahn. – Ma láthattuk, hogy a legjobbak ellen is tudunk nyerni."

Karl-Heinz Rummenigge, a klubot működtető gazdasági társaság feje egyenesen történelmi magasságokba emelkedett: "A Juventus legyőzésével jeleztük Európának: újra itt vagyunk! A csapat büszke lehet arra, milyen játékkal győzte le a torinóiakat. Az imázsunk miatt is fontos, hogy ismét európai nagycsapatot vertünk meg, a korábbi években volt velük éppen elég problémánk. Ez volt a legjobb meccsünk a négy évvel ezelőtti döntő óta, a csapat rengeteg önbizalommal gazdagodott."


Figyelemre méltó, hogy még az olaszok is elismerték a Bayern győzelmének jogosságát. Az idényben korábban az összes tétmeccsét megnyerő Juventusnak ezúttal esélye sem volt a három pont besöprésére (igazából még az egyre sem), és ezt Fabio Capello is elismerte.

"Csak gratulálni tudunk a Bayernnek. Fizikailag nagyon erős csapat, ráadásul agresszíven és jól is játszott. Megérdemelte a győzelmet" – mondta az edző.
A Juve szezonbeli első vereségének fő okozója a kapus, Christian Abbiati volt, akiről még beharangozónkban – az olasz sajtó jelentős részének véleményét tolmácsolva – a következőket írtuk. "Szinte tökéletesen pótolja Buffont." A müncheni találkozó után a lapok már nem vélekedtek ennyire elismerően a Milantól kölcsönbe érkezett hálóőrről, akit sokan a vereség első számú felelősének tartanak. Abbiati a lapok többségétől az elégtelennel egyenértékű 5-ös osztályzatot kapta, annak ellenére, hogy később egy-két alkalommal góltól mentette meg csapatát.

Fabio Capello szerint viszont nem szabad keresztre feszíteni a kapust: "A labda teljesen váratlanul csapódott lefelé, ezért nem tudott térddel hárítani, ahogy szeretett volna. Eddig semmi gond sem volt a teljesítményével, mindenkivel előfordul, hogy egy meccsen nem jön ki neki a lépés. A müncheni mérkőzés ilyen volt, de nemcsak Abbiatinak, hanem az egész csapatnak is."

Ha valami hiányérzetük lehet a Bayern-híveknek, az Roy Makaay gólképtelensége. Az idényt Gerd Müller-i tempóban (3 bajnoki, 6 gól) kezdő holland több ziccert is elrontott a "zebrák" ellen, Magath szerint azért, mert a remek rajt után kissé összezavarodott a Müllerrel való sok párhuzam miatt. Uli Hoeness menedzser szerint a holland "csendességének" sokkal prózaibb oka van.

"Még a remek csatárok életében is előfordul, hogy négy-öt hétig azt sem tudják, merre van a kapu – mondta a Bayern menedzsere. – Utána pedig négy-öt meccsen képtelenek rontani. Normális esetben Roy csukott szemmel is értékesítette volna a kettő nullánál előtte adódó lehetőséget. Remélem, majd akkor ontja igazán a gólokat, amikor arra nekünk a legnagyobb szükségünk lesz. Amikor nem jön Deisler és Demichelis, és egyáltalán, nem jön senki."


Végh Zoltán: Kapushiba volt!
"Érdekes lövés volt, az biztos. Mentegetném én Christian Abbiatit, de igazából nem tudom, hiszen egyértelmű kapushiba volt. Akkor is ezt mondanám, ha én kaptam volna. Úgy gondolom, erre nincs mentség, kézzel kellett volna nyúlnia a labdáért, nem pedig ilyen furcsa mozdulattal. Ilyen gólt nemhogy a Bajnokok Ligájában, de egyetlen mérkőzésen sem szabad kapni. Ettől függetlenül teljesen megértem a kapuskollégát, hiszen a mai labdák egyáltalán nem könnyítik meg a dolgunkat. Csíkozásuk és anyaguk úgy van kialakítva, hogy még a nyílegyenes lövésnél is úgy hat, mintha tojás hasítana felénk. A közelmúltban a magyar kapusokkal többször beszélgettünk már erről, ám nincs mit tennünk, fel kell készülnünk a váratlan, meghökkentő szituációkra is…." ---- - A Sparta Prahának lőtt két góljával Thierry Henry lett az Arsenal történetének legeredményesebb labdarúgója. Az eddigi éllovas, Ian Wright 1991 és 1998 között 185 gólt szerzett a klub mezében, Henrynak hat év – 303 meccs – alatt sikerült őt eggyel túlszárnyalnia. Érdekes, hogy a francia ék ezzel a teljesítményével a jelenlegi Premiership-egyesületek csúcstartói között csak 16. helyen áll. Igaz, ideje van, elvégre még csak 28 éves…

- A Bayern München egyik gólfelelőse, Roy Makaay tétmérkőzésen immár 724 perce nem talál a kapuba. A holland csatár legutóbb augusztus 27-én, a Hertha ellen 3–0-ra megnyert bajnokin volt eredményes.

- A Barcelona most találkozott kilencedszer görög riválissal, és – nyolc győzelem és két vereség után – ez volt az első döntetlenje. Korábban a Panathinaikosz, a PAOK, az AEK Athén, valamint a Panioniosz került a katalánok útjába, a Panán kívül a szaloniki együttes tudta megverni őket.

- A Manchester United kilencedik alkalommal látott vendégül francia csapatot az Old Traffordon, és bár a szurkolói biztosan nincsenek elragadtatva az eredménytől, megőrizte veretlenségét. Hat győzelem mellett a Lille elleni volt a "vörös ördögök" harmadik iksze, továbbá a negyedik meccsük kapott gól nélkül.

Torghelle Sándor: Bíráljanak…
Egy perc híján egy órát futballozhatott a Barcelona elleni BL-mecs-csen Torghelle Sándor. Amikor a görög Panathinaikosz támadója lejött a gyepről, az eredményjelzőn két hatalmas nulla virított – éppúgy, mint a lefújás pillanatában.
– Boldogok vagyunk, mert jó eredményt értünk el – tolmácsolta Athén véleményét Torghelle Sándor. – Persze nem volt könnyű megannyi világsztár ellen játszani! A spanyolok többet birtokolták a labdát, ugyanakkor semmivel sem akadt kevesebb lehetőségünk a gólszerzésre, mint nekik. Az más kérdés, hogy mi éppen annyira voltunk hatékonyak, mint a vendégek…
– A mérkőzés előtti napon úgy nyilatkozott: egyáltalán nincs önben félsz. Kedd este a játékoskijáróban sem remegett meg a lába, amikor megpillantotta Ronaldinhót, Samuel Eto'ót és a többieket?
– Drukk volt bennem, de semmi több. Ha úgy mentem volna ki a pályára, hogy Úristen, a Barcelonával állunk szemben, annak aligha lett volna jó vége. Megadtuk a kellő tiszteletet a kontinens egyik legerősebb csapatának, ám arról szó sem volt, hogy essünk hasra előtte.
– A Barca produkciójától sem ájult el?
– Szerencsére nem volt az olyan rémisztő. Igaz, Frank Rijkaard együttesének minden sorában akad kiválóság, én testközelből tapasztalhattam, milyen jó játékos Rafael Márquez és Carles Puyol. Utóbbi nem csak jó játékos, igazi buldog, aki állandóan a nyakamban lihegett.
– Aztán edzője, Alberto Malesani jelezte: Sanyi, gyere le! Lefelé jövet nem tűnt boldognak.
– Mutasson nekem egy labdarúgót, aki örül, ha lecserélik! Szívesen végigjátszottam volna a meccset, de a szakvezető akarata előtt fejet kellett hajtanom.
– Ezt most azért mondja, mert a tréner szerdán kijelentette: az elégedetlenkedő Torghelle Sándor reakciója volt az este egyetlen negatívuma. Ja, és nem tűri el az ilyen viselkedést.
– Nem hinném, hogy bármi rosszat tettem volna. Tény, hogy nem vigyorogva baktattam le a gyepről, de nem mutogattam, nem csapkodtam, nem hajítottam földre a mezem, szóval semmi olyat sem tettem, amivel felbőszítettem volna a mestert. Hozzáteszem, taktikai oka volt a váltásnak, hiszen a négy–négy–kettes rendszerről átálltunk a négy–öt–egyesre, és mivel így sikerült megtartanunk a döntetlent, nyilvánvaló: Malesani jól döntött.
– Elégedett a teljesítményével?
– Szenzációsan semmiképp sem futballoztam, de amit nyújtottam, szerintem az elfogadható kategóriájába tartozik. Avagy: soha rosszabbat!

Lapszemle: újra a földön az Öreg Hölgy
KICKER.DE4
"A Magath-tizenegy a különösen az első félidőben nyújtott meggyőző játékával legyőzte az idény során eddig hibátlan Juventust. A torinóiaknak csak felvillanásokra futotta."
BILD.DE
"A Bayern majdnem továbbjutott! A Bayern úgy játszott, mint az igazi bajnokok. Nagyon közel kerültünk a csoportgyőzelemhez."
SPORT BILD.DE
"Ez volt a legjobb Bayern-meccs a 2001-es döntő óta. Még ha csak csoportmeccset is nyert meg a csapat, amellyel három forduló után kilenc ponttal vezeti a tabellát, lélektani szempontból nagyon fontos volt ez a találkozó."
SPORT1.DE
"A Bayern München bravúrral jutott túl az első értékmérőn a Bajnokok Ligájában. A német rekordbajnok a Juventus ellen különösen az első félidőben nyújtott pazar teljesítményt, és idénybeli legjobb produkciójával nagyon közel került áhított céljához, a csoportelsőséghez."
YAHOO.DE
"Az Öreg Hölgy valóban öregnek nézett ki Münchenben."
LA GAZZETTA DELLO SPORT
"Összeomlott a Juventus. Abbiati kitárta az ajtót a Bayernnek."
TUTTOSPORT
"Nem ez az igazi Juve."
CORRIERE DELLO SPORT
"Juve, későn kezdtél el hajrázni!"
YAHOO.IT
"A Juventus megadta magát a Bayernnek."
KATAWEB.IT
"Juventus, itt az első vereség!"
GAZZETTA.IT
"A Juventus visszatért a földre. A Bayern München csaknem tökéletesen játszott. A zebramezesek az idény során először szenvedtek vereséget, ráadásul a különbsége nagyobb is lehetett volna. A két bekapott gól a bizonytalan védelem hibája, a támadásvezetés lassú volt, kevés hiányzott a teljes összeomláshoz, amikor jött Ibrahimovic szépítő gólja a hajrában."

---- Korsós György (Rapid)
"Fantasztikus volt a hangulat, ezért is kár, hogy nem sikerült megvernünk a belgákat. Tíz helyzetünkből egyet sem tudtunk kihasználni, ami sajnos jellemző ránk az utóbbi időben. Nagyon csalódott vagyok" – összegezte szomorúan a Bruges elleni összecsapást a magyar középpályás.

Thierry Henry (Arsenal)
"Eleinte úgy volt, el sem utazom, később arról volt szó, hogy egy keveset játszom. Aztán amikor Reyes megsérült, és elkezdtem készülődni, Wenger odaszólt, hogy nincs több idő, folytassam a melegítést a pályán" – a francia csatár emlékei viharos gyorsaságú cseréjéről.

Ian Wright (volt Arsenal)
"Fantasztikus játékos, megérdemli a rekordot. Nem könnyű ilyet kimondani, de mögötte kitüntetés másodiknak lenni. Mindent megnyert már a Bajnokok Ligáján kívül, és én imádkozom, hogy az is összejöjjön neki" – a csúcsról letaszított (lásd keretes írásunkat) legenda elismerő szavai Henryról.

Serse Cosmi (Udinese)
"Ezzel a hozzáállással soha többé nem fognak nálam játszani. A fiam is futballistaként kezdte, de a tanácsomra átváltott teniszre, mert a mentalitása nem megfelelő a csapatsportokhoz" – így fenyegette meg az együttes szakvezetője Davide Di Michelét és Antonio Di Natalét, akik hangosan elégedetlenkedtek amiatt, hogy nem játszották végig a Werder elleni meccset.

Alex Ferguson (Manchester United)
"Csak akkor vettük észre, mekkora a baj, amikor lecseréltük. Valószínűleg valakinek a könyökével találkozott. Egyelőre nem tudni, mennyi ideig tart majd a gyógyulása" – az MU-főnök az arccsonttörést szenvedő Ryan Giggsről.

José Mari (Villarreal)
"Már a kezünkben éreztük az első győzelmet, a Benfica gólja hideg zuhanyként ért minket. Meglehet, ez a versenysorozat még túl erős nekünk, de már az is nagy szó, hogy itt lehetünk" – az egykori Milan-támadó reális értékelése.

Ronald Koeman (Benfica)
"Jól ismerem őt, ezért nem féltem becserélni. A rá nehezedő nyomás miatt persze kicsit aggódtam, de azt mondta, nyugodt lehetek. Bebizonyította, hogy érett az efféle feladatokra is" – dicsérte a holland vezetőedző az éppen egy idegenbeli BL-mérkőzésen debütáló 19 éves kapusát, Rui Nereut.

Frank Rijkaard (Barcelona)
"Hogy miért Larssont választottam Messi helyett? Tizenegynél jóval több futballistám van, szerencsére mindegyikük tud futballozni" – reagált a Barca-mester kissé indignálódott hangnemben egy újságírói felvetésre.

Danny Blind (Ajax)
"Kimondottan jól játszottunk, és a Thunnak még így is voltak helyzetei. Egy nullánál Stekelenburg védése hihetetlenül kellett. Nem érdemes lebecsülni a svájciakat" – emelt kalapot az ellenfél előtt az amszterdamiak stratégája.