A pofonok hölgyei

St. Louisban, 1904-ben debütált az ökölvívás a modernkori olimpiákon, az urak hét súlycsoportban mérték össze erejüket, ez a szám idővel 12-re nőtt, Athénban 11 aranyat osztottak – a mögöttünk hagyott évszázadban Kocsis Antaltól a három ízben megkoronázott Papp Lászlón át Kovács Istvánig nekünk is jutott tíz olimpiai bajnoki cím.

Az athéni tizenegy súlycsoport 2012-ig bizonyosan tovább olvad, hiszen – amint a küzdősportok esetében az megszokott, így járt a cselgáncs, a súlyemelés és a birkózás is – a hölgyek színre lépése nem növelheti az ötkarikás mezőnyt, az egyes kategóriák indulói létszámának csökkentése mellett néhányuktól el is kell búcsúzni.

Női vonalon viszont a pekingi négy Londonra, a hivatalos olimpiai nyitányra hatra nő, ráadásul mivel az eddigi három-három női Eb-n és vb-n valóságos éremeső zúdult a mieinkre, egyáltalán nem rosszak a kilátásaink. Persze hogy pontosan mely súlycsoportok kapják meg a lehetőséget, ma még titok – erről a novemberi, mianjangi férfi világbajnokság idején dönt a Nemzetközi Amatőr Ökölvívó-szövetség (AIBA) vezérkara.

Mégpedig úgy fest: magyar javaslatra. A most zajló, liverpooli kadett-vb-n ugyanis a technikai és az orvosi bizottság közül végül az utóbbit bízták meg azzal, hogy a hölgybokszolókat felmérve állapítsa meg az ideálisnak mondható négy súlyhatárt – na most, az utóbbi testület első embere, dr. Jákó Péter honfitársunk.
A mostanáig megrendezett három női vb-ről összesen 11 érmet, köztük három aranyat hoztak haza lányaink – elsősorban a legalsó és a legfelső kategóriákból, így mérget vehetünk rá, hogy az AIBA elé kerülő tervezetben lesz 50-52 kilós és 75-80 kilós súlycsoport is.

Csakhogy a 86 kilóban immár kétszeres világ- és kétszeres Európa-bajnok Kovács Mária se maradjon ki a jóból, ő ugyanis 81-82 kilós, onnan pedig akár a 75-öt is hozhatná.

Továbbá az aranyat, immár az ötkarikás játékokról. ----
Kovács Mária háromszor állt világ-, háromszor Európa-bajnoki dobogón, négy ízben azok legfelső fokán – mostantól már azért edz, hogy Londonban végre olimpián is aranyérmet akasszanak a nyakába.

Bár nem a sportolók döntik el, hogy melyik súlycsoportban fognak versenyezni, nyilván vannak álmaik, hiszen nincs olyan őrült, aki szívesen ad le tíz kilót. Kovács Mária sem ilyen, szerencsére az általa immár évek óta uralt 86 kilós kategóriát különösebb megpróbáltatás nélkül fel tudná váltani alacsonyabbra is.

"Ha tényleg hetvenöt-nyolcvan kiló körül lenne a legfelső súlycsoport határa Pekingben, igazán ideális lenne. Nyolcvanegy-nyolcvankét kilósan bokszolok a nyolcvanhat kilósok között, így gond nélkül hoznám a kicsivel kevesebbet is" – mondja mindannyiunk megnyugtatására Kovács.

A felvetésre, hogy egyfelől az állam és ennek egyenes folyamodványaként a hazai szövetség is jobban odafigyel majd a női szakágra, másrészt viszont a nemzetközi konkurencia is jelentősen megnőhet, reménykedő válasz érkezik: "Én a magam részéről csak azt ígérhetem, hogy ugyanígy, sőt még jobban odateszem magam, ha félig sérülten, fél lábbal is világbajnok tudtam lenni, akkor csak-csak van még bennem fejlődési lehetőség."

Világ- és Európa-bajnoki címeiért (no meg az egy-egy ezüstéremért, mert az is van neki) mostanáig nagyjából egy jobb cipő árát kasszírozta, és hogy nem elsősorban a csillagászati összegek motiválják, jól jelzi az is, hogy egyáltalán nem vágyik a profik közé.

"Ha valaki most azt mondaná, tessék, itt egy olimpiai bronzérem, azt azért nem fogadnám el, mert még ki sem jutottam a játékokra. Ha pedig már ott leszek, beszéljünk inkább az aranyról, de arról is kizárólag a sikeresen megvívott elődöntő után. Egyébként meg: bár már ott tartanék!" ---- …avagy nézzük, mikor és miként debütáltak a női sportágak a nyári játékokon!

1900, Párizs
TENISZ
A brit Charlotte Cooper a modernkori játékok első női bajnoka – ő rögvest vegyes párosban is nyert. A sportág 1924 és 1984 között eltűnt az olimpiákról.
GOLF
Az amerikai Margaret Abbott nyert Párizsban – a sportág 1904 után kikerült az olimpiai műsorból, és oda a NOB idei, szingapúri ülésén sem szavazták vissza.

1908, London
ÍJÁSZAT
A brit Sybil "Queenie" Newall 53 évesen nyerte meg a hölgyek 60, illetve 50 yardról zajló versenyét – aztán hosszú szünet következett, egészen 1972-ig.
VITORLÁZÁS
A rég elfeledett 7 m-es számban a brit Frances Clytie Rivett-Carnac "legénység" volt az egyetlen indulóként győztes hajóban; az első kormányos hölgy a győzelmi dobogó tetején 1928-ban a francia Virginie Hériot 8 m-es hajóval.

1912, Stockholm
MŰUGRÁS
A hazai Margareta Johansson győzött toronyból – ő ugyanezen az olimpián úszásban a svéd gyorsváltóval is 4. lett.
ÚSZÁS
100 gyorson az ausztrál Sarah "Fanny" Durack zárt az élen, míg a 4x100-as gyorsváltót az Egyesült Államok nyerte meg.

1924, Párizs
VÍVÁS
Tőrrel a dán Ellen Osiier az első bajnok, a magyar Tary Gizella a 6. helyen végzett.

1928, Amszterdam
ATLÉTIKA
Fura, de a sportok királynője csak Amszterdamban engedte rajthoz állni hölgy- alattvalóit – 100 m-en az amerikai Elizabeth Robinson lett az első aranyérmes.
TORNA
A csapatversenyt Hollandia nyerte meg, a mieink a 4. helyen végeztek – ez lehetett volna az első magyar női érem.

1948, London
KAJAK-KENU
Mai sikersportágunkban Londonban K1 500-on a dán Karen Hoff tarolt.

1952, Helsinki
LOVAGLÁS
Díjlovaglásban Helsinkiben a férfiak között négy nő indult, a dán Lis Hartel ezüstérmes lett; az 1972-ben Münchenben befutó nyugatnémet Liselott Linsenhoff az első egyéni győztes, igaz, őt 1968-ban csapatban már aranyérmesként köszönthették.

1964, Tokió
RÖPLABDA
A sportág őshazájában természetesen a házigazda japánok diadalmaskodtak.

1968, Mexikóváros
SPORTLÖVÉSZET
Ekkortól lőhettek koedukált mezőnyben a hölgyek, 1984-ben három számban már saját bajnokot is avattak – 1992-ben a kínai Sen Cseng férfiakat is legyőzve lett a nyílt skeet olimpiai bajnoka.

1976, Montreal
EVEZÉS
A mai 2000 méteres táv helyett még 1000-en avattak hat számban bajnokot – Ambrus Mariann egypárban a 6. helyen végzett.
KÉZILABDA
A Szovjetunió nyert, a magyar válogatott hat résztvevőből bronzérmes lett.
KOSÁRLABDA
A favorit Szovjetunió lett az első győztes.

1980, Moszkva
GYEPLABDA
Zimbabwe nyerte meg a női tornát.

1984, Los Angeles
KERÉKPÁR
Az országúti mezőnyversenyben az amerikai Connie Carpenter-Phinney győzött – ő 14 évesen gyorskorcsolyában indult a szapporói téli olimpián.
MŰÚSZÁS
Az egyénit (azóta megszűnt, ma csapatverseny van helyette) és a párost is az amerikaiak nyerték meg.
RITMIKUS GIMNASZTIKA
Az először kiírt egyéni összetettben a kanadai Lori Fung győzött.

1988, Szöul
ASZTALITENISZ
Egyénit és párost is rendeztek, az előbbiben kínai, az utóbbiban dél-koreai siker született, míg a Bátorfi Csilla, Urbán Edit duó a 8. helyen végzett.

1992, Barcelona
CSELGÁNCS
Öt súlycsoportban, 56, 61, 66, 72 és +72 kg-ban léptek a hölgyek tatamira – ma hét kategóriában versenyeznek.
TOLLASLABDA
Az egyéni és a páros is debütált, indiai, illetve dél-koreai aranyéremmel.

1996, Atlanta
LABDARÚGÁS
Az Egyesült Államok otthon tartotta az első női aranyérmet.
SOFTBALL
Amerika tarolt, már nem olimpiai sportág.
STRANDRÖPLABDA
Brazil kettősé lett az első arany.

2000, Sydney
ÖTTUSA
Csak egyéni versenyt rendeznek, ebben a brit Stephanie Cook nyert – egyebek mellett Vörös Zsuzsa és Simóka Nóra előtt.
SÚLYEMELÉS
Hét kategóriában, 48, 53, 58, 63, 69, 75 és +75 kg-ban debütált a sportág – Márkus Erzsébet 69 kg-ban rögtön 2., míg Likerecz Gyöngyi 75 kg-ban 5. lett
TRIATLON
A svájci Brigitte MacMahon nyerte az első aranyat, Molnár Erika, Edöcsény Nóra és Góg Anikó a vert mezőnyben végzett.
VÍZILABDA
A Görgényi István által gardírozott házigazda ausztráloké lett az első aranyérem.
WTF-TÉKVANDÓ
Négy súlycsoport, a 49, az 57, a 67 és a +67 kg került fel a műsorba.

2004, Athén
BIRKÓZÁS
Csak szabadfogásban, 48, 55, 63 és 72 kg-ban vitézkedtek a hölgyek a szőnyegen.

2012, LONDON
ökölvívás
Utolsóként a nagy hagyományú sportág is emancipálódik – hat kategóriában. ---- Az ókori olimpiai játékok versenyeit Kr. e. 776-ban eredendően férfiak számára írták ki, mi több, a lelátón sem jelenhettek meg hölgyek. Az első ismert női bajnok a spártai Archidamusz király lánya, Küniszka volt Kr. e. 396-ban, mi több, négy évre rá meg is védte a címét tethripponban, azaz négyes fogatú kocsihajtásban – fogattulajdonosként.

Az újkorban a hölgyek 1900-ban debütáltak – 1924-ben Párizsban már három nő képviselte a piros-fehér-zöld színeket is. Nyári olimpián az első érmünket (bronz) 1932-ben a későbbi Gerevichné, Bogáthy-Bogen Erna szerezte tőrvívásban – nem elfelejtendő ugyanakkor, hogy a műkorcsolya páros számában Szollás László párjaként Rotter Emília az év elején bronzot hozott haza a Lake Placid-i téli olimpiáról.