Siker és élmény Romániában

Alig kezdődött meg a férfi Bajnokok Ligája új küzdelemsorozata, máris kiderült, hogy a magyarok is főszereplők - és remélhetőleg azok is maradnak - a csoportküzdelmekben. A bajnok MKB Veszprém (F-csoport) és az ezüstérmes Pick-Szeged (D-csoport) két-két pontot szerzett az első fordulóban eperjesi, illetve zaporizzsjai vetélytársa ellen. Ami pedig a külföldön kézilabdázó magyarok főszerepét illeti: a spanyol Leónban a két újonc, a válogatott Laluska Balázs és Díaz Ivo egyelőre szenvedő alanya volt a BL-rajtnak, hiszen együttesük hatalmas meglepetésre kikapott a svéd Sävehof otthonában; Nagy László (Barcelona) és Sterbik Árpád (Ciudad Real) sikerélménynyel gazdagodva tért haza a bosnyák Ljubuski, illetve a román Dinamo Bucuresti elleni csatából.

Nem a teljes csapat szerepelt

- A Ciudad Real a világ leggazdagabb és egyik legjobb férficsapata. Komolyan tudta venni Romániában a Dinamo elleni macska-egér harcot? - kérdeztük Sterbik Árpádtól, a veszprém egykori kapusától.
- Minden mérkőzést illik komolyan venni, különösen a Bajnokok Ligájában - válaszolta. - Jómagam igyekszem kihasználni az összes lehetőséget a védésre, mert térdműtétemből felépülve a formába lendüléshez szükségem van minden tétmérkőzésen pályán tölthető percre.

- Mégsem a teljes Ciudad verte meg a bukarestieket.
- Fővárosi csapattal találkoztunk, ám nem Bukarestben, hanem attól mintegy száz-százhúsz kilométerre, Buzauban. Edzőnk, Talant Dusebajev azért nem a teljes csapatot küldte harcba, mert a kulcsjátékosoknak jót tett egy kis pihenő a bajnokságban aratott siker, a León idegenbeli legyőzése után.

Sokat hibázott a Ciudad Real

- Egy mondat erejéig visszakanyarodva a csarnokhoz és szervezéshez: milyen házigazdák voltak a románok?
- A csarnok elfogadható, a szállodánk pedig Bukarestben kifogástalan volt, akárcsak az ételek és az italok. Dzombával még emlékeztünk arra, amikor 1996-ban junior Európa-bajnokságon jártunk Romániában, és igen szerény körülmények között játszottunk és laktunk. Ahhoz képest most Európában éreztük magunkat.

- Mennyit adott ki magából a Ciudad az ötgólos sikerért?
- Végig vezetve nyertünk, s nem kellett beleszakadnunk az igyekezetbe.

- A románokról?
- Kapusaik ügyesen védtek, a beállósuk pedig magas, erős játékos, nehéz kikapcsolni a küzdelemből. Nem tagadható, amiatt is szorosabb lett az elvárhatónál a végeredmény, mert sokat hibáztunk, a Dinamo meg ezt okosan kihasználta.

- Látta felvételről a Tatran Presov-Veszprém mérkőzést. A felvidéki és a román gárda közül melyik tűnt erősebbnek?
- A román. Igaz, ahogy láttam, a Veszprém sem adott ki magából mindent a győzelemért. Ugyanakkor Pérezéknek a Dinamótól sem kell különösebben tartaniuk.

- Esett már szó önöknél a csoportgyőzelemre esélyes két nagy csapat egymás elleni esélyeiről?
- Nyilván mindenki tudja, hogy a Veszprém és a Ciudad egymás közötti eredményei döntik el a csoportelsőség kérdését. Csak október tizenötödikén jövünk Veszprémbe, addig pedig még fogadjuk az eperjesieket, valamint bajnoki mérkőzés is vár ránk a Valladolid ellen.

- A sérülése után milyen formában van?
- Egyre jobban védek, de tudat alatt még óvatos vagyok, vigyázok a műtött lábamra. A Dinamo ellen csak a második félidőben álltam a kapuba, és a románok huszonnégy lövéséből tizenkettő elakadt bennem.

Veszprémbe jönnek a szülők Adáról

- A családjával mikor találkozik legközelebb?
- Remélem, a veszprémi meccsre eljönnek a szüleim Adáról. A húgommal, Andreával, aki a Vácban játszik, gyakran beszélek telefonon, és figyeljük egymás mérkőzéseit, eredményeit. Szurkolok neki, hogy a hét végén jól szerepeljen Besztercebányán a KEK-ben. ---- B ---- A