Matthäus: Haragszom Robsonra!

"Mai jegyzetem legfőbb témája mi más lehetne, mint az előttünk álló két világbajnoki selejtező és a találkozókhoz kapcsolódó észrevételek, gondok. Szombaton ugyebár Bulgária, jövő szerdán pedig Horvátország ellen játszunk, a csoport harmadik helyének megszerzéséhez pedig egyszerűen muszáj jól szerepelnünk - lássuk csak…

Nem Hriszto Sztoicskov lesz a nagy ellenfél

Ahogy azt már megszokhatták tőlem, a két mérkőzés közül egyelőre csak az elsővel, a Bulgária elleni összecsapással foglalkoznék. Ha nem ezt tennénk, nagyot hibáznánk. Szombati ellenfelünkről szinte mindent tudunk, hiszen nem kiscsapatról van szó, nem Moldova vagy éppen Üzbegisztán válogatottját kellett feltérképeznünk, hanem a nagy futballhagyományú és ráadásul remek labdarúgókkal pályára lépő Bulgáriát. Most, ugye, végigfuthatnék a neveken, és gyorsan kiderülne, hogy a bolgár játékosok közül többen Németországban, Spanyolországban vagy éppen Angliában rúgják a labdát, de fölösleges lenne erre fókuszálni. Nekünk is vannak remek labdarúgóink, és ahhoz, hogy elérjük a célunkat, azaz megszerezzük a csoport harmadik helyét, egyszerűen nincs más lehetőségünk, mint jól, és ami ezúttal még fontosabb, eredményesen futballozni Szófiában. A bolgárok szövetségi kapitányát, Hriszto Sztoicskovot jól ismerem, hiszen játékos-pályafutásom során rengeteg mérkőzésen futballoztam ellene, de azok az öszszecsapások már nagyon régen voltak. Ismerőseim közül néhányan azzal álltak elő: ez a mi kis külön meccsünk, de gyorsan le is teremtettem őket, hiszen itt nem erről van szó. Ő a bolgár, míg én a magyar válogatott szövetségi kapitánya vagyok, azaz nem róla vagy rólam van szó, hanem a két ország csapatának mérkőzéséről.

Gera Zoltánnak haza kell jönnie!

A szombati mérkőzés előtt egyébként rengeteg gondunk van, hiszen nem elég, hogy Juhász Roland és Takács Ákos sérülés, Böőr Zoltán a sárga lapjai miatt nem lehet ott Szófiában, az idegeimet a Gera Zoltán körüli hercehurca is borzolja. Azt, ugye, eddig sem tagadtam, hogy a West Bromwich Albion menedzserével nem éppen felhőtlen a kapcsolatunk, de most már azt kell mondanom: nagyon haragszom Bryan Robsonra! Az angol együttesnél ugyanis egyáltalán nem veszik figyelembe, hogy Gera Zoltánra két nagyon fontos válogatott mérkőzés vár, nekik éppen akkor kell különböző orvosi vizsgálatokra küldeniük őt, amikor a nemzeti csapat edzőtáborában lenne jelenése. Kérdem én, hol itt a fair play? Hol van az a segítség, amelyet én a kluboktól elvárnék? Úgy érzem, a West Bromwichnál azt hiszik, ők mindenkinél feljebb járnak, és azt tehetnek, ami éppen nekik tetszik. De Zolira is mérges vagyok, hiszen ha odaállna a klub vezetői elé, és elmondaná: márpedig neki hétfő este a budapesti összetartáson van jelenése, akkor nem hinném, hogy ne tudná megbeszélni ezt velük. Gera Zoltán a válogatott egyik legjobb játékosa és egyben a csapat kapitánya is, ezzel tisztában kell lennie. Most még fogalmam sincs róla, hogy hazajön-e a válogatottba, vagy sem, ám ha nem jön, akkor azt kell mondanom: nagyon rossz úton jár.

Néhány jó mérkőzés nem elég a meghívóhoz

Végezetül néhány, a keret összetételét érintő kérdéssel foglalkoznék. Takács Ákos sérülése a lehető legrosszabbkor jött, hiszen az ő kiválásával meglehetősen nehéz helyzetbe került a csapat. Azon a poszton, amelyen ő játszik, kevés hasonló képességű játékos van, talán Vadócz Krisztián szerepeltetése lenne indokolt. Ám mert az utánpótlás-válogatottnak a hátralévő két mérkőzés döntő jelentőségű, és Róth Antallal megállapodtam, hogy Máté Péterre és Vadócz Krisztiánra is számíthat, nem szeretném felrúgni a kettőnk egyezségét. Néhányan mondat erejéig Dárdai Pálra is ki kell térnem, aki a Herthában a hét végén hosszú idő után ismét főszerephez jutott, és gólt is rúgott. Köztudott, ennyi nálam még nem elég ahhoz, hogy valakit behívjak a keretbe. Örülök, hogy jól játszott, s remélem, a jövőben sikerül állandósítania a helyét a kezdőcsapatban, de ahhoz, hogy újra meghívót küldjek neki, minimum két-három hónapig kellene megfelelően futballoznia klubcsapatában. Az ajtó mindenesetre előtte is nyitva áll. Várom, hogy Dárdai Pál olyan teljesítményt nyújtson, amellyel meggyőz arról, hogy nélküle el sem képzelhető a válogatott…"