Érmet akart, kockáztatott

- Köszönöm, igazán jól érzem magam - válaszolta kérdésünkre a Honvéd versenyzője. - Ilyen jó évem még sohasem volt, úgy vélem, igazán profi lettem.
- Mit ért ezen?
- Képes voltam arra, hogy fejben és fizikailag is minden korábbinál lelkiismeretesebben készüljek, sikerült ehhez megfelelő körülményeket teremtenem, az egyetemen halasztottam, a menedzseremmel, Spiriev Attilával pedig olyan programot alakítottunk ki, amelyet az olimpiai szereplésnek rendeltünk alá.
- Melyik egyetemre jár?
- A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogot tanulok. Az első félévet befejeztem, a másodikban viszont annyi vizsgám lett volna, amennyi akkor is gondot okoz, ha mindet elsőre leteszem. Bár fontos számomra az egyetem, az idén az olimpia még fontosabb volt, ezért most csak a játékokra összpontosítottam.
- Mit jelentenek ön számára a megfelelő körülmények?
- Például olyan, máshol természetesnek számító gyakorlatot, mint hogy van masszőröm. Fülöp János naponta egyszer vagy kétszer legyúr, ami nagy előrelépés a korábbiakhoz képest.
- Ez nyilván pénzbe került, de az idei teljesítménye után nem hinném, hogy anyagi gondjai lennének. Ám a felkészülését eddig is finanszíroznia kellett.
- Meg is tettem. A klubom nem nagyon tudott segíteni, máshonnan alig kaptam támogatást. Februárban még a korábbi szponzorom, a Promtechnik Kft. is kihátrált.

Athén után inkább a doppingról faggatták

- Rosszulesett, hogy ők és mások sem bíztak a sikerében?
- Mások nem érdekelnek, a hozzám közelállók viszont igen. Az olimpia előtt egyetlen ember, a MASZ elnöke, Rábold Gusztáv mondta nekem, hogy bízik bennem, és számol a dobogós helyezésemmel. Emiatt többen furcsán néztek rá.
- Előbb bronzérmet nyert, majd Fazekas Róbert kizárása után ezüstöt. A történteket hogyan viselte?
- Nehezen. Nyilván Robiéknak a legrosszabb, de nekem sem volt könnyű. Az olimpia után két hétig szinte ötpercenként csöngött a telefonom, de mindenki csak a doppingvizsgálat körülményeire volt kíváncsi. Azóta versenyeztem Brüsszelben, Berlinben, Monacóban, és ott is mindenki erről faggatott. Örültem volna, ha inkább az eredményeimről kérdeznek.
- Mikor tud végre felszabadultan ünnepelni?
- Most, hogy vége az idénynek, itthon leszek, pihenhetek, ünnepelhetek. No és szponzort keresek.
- Azért most talán anélkül is egyenesbe jöhet.
- Eddig sem panaszkodhattam. Meg tudtuk építeni a házunkat, most költöztünk be, ennek ellenére egy szponzor mindig jól jön, hiszen a sportolónak néhány év alatt kell megalapoznia későbbi életét.
- Úgy látom, készül a jövőre.
- Igen, nem vágyom különösebb előmenetelre, versenyzői pályafutásom után szeretnék egyszerű, mezei ügyvéd lenni.
- Tudatosnak tűnik, ami ellentmond az általánosan elterjedt véleménynek.
- Én is mindig azt hallom viszsza, hogy nem lehet rám számítani, hogy rossz versenyző vagyok, úgysem hozom magam. Két lehetőség van: vagy félreismernek, vagy én ismerem rosszul magam. Szerintem inkább az előbbi. A baj az, hogy valaki valahol bedob egy ilyen félmondatot, ami aztán terjedni kezd. ---- N ---- -