Hóbornak már nem kell cégér

A hazánkat a játékokon képviselő bírókról van szó, akik bizonyára igyekeznek majd háttérben maradni, ám aki kicsit is jártas a sport világában, az tudja, esetenként
sorsokról, eredményekről, hogy azt ne mondjuk, érmekről dönthetnek.

Kezdjük egy olyan sportággal, az asztalitenisszel, ahol a játékvezetőnek kisebb a jelentősége, mint mondjuk, egy csapatsportágban, de például egy "jó időben" szabálytalannak minősített adogatás azért sok mindent befolyásolhat. Ha így is van, magyar játékvezetők akkor sem befolyásolhatnak semmit Athénban, ugyanis egyetlen honi bírót sem hívtak meg a szervezők. Egyébként a magyar bírókat ilyen szempontból mostanában mellőzik: olimpiára legutóbb, Boros Éva személyében, 1996-ban Atlantába kapott meghívást magyar játékvezető.

Kruj Iván szőnyegelnök lesz az olimpián

Egészen más a helyzet birkózásban, ahol bizony kétes szituációknál, csalásról persze ne beszéljünk, "elvehetnek" vagy "odaadhatnak" egy- egy pontot a sporik. "A sportdiplomácia szempontjából mindenképpen fontos, hogy világversenyen legyen magyar bíró is, különösen pontozásos sportágakban - magyarázza Szűcs András, a Magyar Birkózószövetség szakreferense, aki maga is első osztályú nemzetközi bíró. - Óhatatlanul kiszolgáltatottabbak lennének versenyzőink, ha nem működne közre Athénben magyar szőnyegbíró, hiszen a vitatott helyzetekben, határesetekben, amikor hirtelen, néhány tizedmásodperc alatt dönteni kell, a bírók azért tartanak attól, hogy ha valaki ellen ítélnek, azt saját nemzetbelijei később úgymond visszakaphatják. A bírók között mindig érdekes viszony alakul ki, a közös szálláshely felé a buszon együtt utaznak, barátságok szövődnek, és persze kialakulnak kötődések is. A sportágra leginkább a volt szovjet tagországok bíróinak együttműködése jellemző, ráadásul egy nyelvet is beszélnek, de persze a közép-európai bírók is segítik egymást."

A 70 éves FILA-instruktor, Kruj Iván nem szőnyegbíróként, hanem igen fontos pozíciót betöltve, szőnyegelnökként működik majd közre Athénban - kilencedik olimpiáján. A fiatal generáció képviselője, Péteri László két Eb és egy vb után első ötkarikás szereplésére készülhet. "Nem könnyű bekerülni a világ elitjébe - így Péteri. - A nemzetközi bírók három szűrő után nevezhettek, tulajdonképpen mi is kvalifikációs versenyen vettünk részt, mint a birkózók: a legutóbbi két vébé és a kvalifikációs versenyek alapján jelölte ki a FILA a hatvan szerencsést. A FILA szakemberei videón elemezték döntéseim helyességét, és szerintük tizennégyből tizenháromszor a lehető legjobb döntést hoztam. Talán ennek köszönhetem, hogy Athénban én is szőnyegre léphetek."
Rokonsportág a cselgáncs, ám a dzsúdósok küzdelmeiben nem lesz magyar bíró az olimpián - pedig az első számú magyar versenybíró, Vági Miklós rendre a legmagasabb minősítést kapta a tavalyi és az idei nemzetközi versenyeken. Bízzunk benne, hogy Kovács Antalék nem kerülnek majd emiatt hátrányos helyzetbe…
Távolodjunk el a tatamitól, nézzünk körül egy kicsit az evezők háza táján. Erdős Marianne az első magyar evezősbíró, aki hivatalos meghívást kapott a nyári olimpiára. Ám mivel nem pontozásos sportágról van szó, szinte teljesen közömbös, hogy melyik országból érkeznek a bírók. Ellenben óriási elismerést jelent Magyarországnak az athéni részvétel.
"Tíz éve vagyok nemzetközi bíró, több felnőtt, és korosztályos világbajnokságon, valamint Világkupa-futamon is megfordultam már. Azt, hogy az olimpián konkrétan milyen feladatom lesz, előre nem lehet tudni, mert mindig csak egy nappal előtte készítik el a beosztást. Ám szinte biztos, hogy mindenki minden poszton végigmegy majd" - mondta Erdős Marianne.
A magyar küldöttség egyik legsikeresebb sportága a kajak-kenu, melyet bíróként egy korábbi klasszis, Moszkva aranyérmese, Vaskuti István képvisel. Számára a júliusi, poznani U23-as Európa-bajnokság jó bemelegítés volt az athéni olimpiára, a fiatalok kontinensviadalán ugyanis vezető bíróként hangolt az ötkarikás küzdelmekre. A szkíniaszi pályán Vaskuti, akárcsak a sydneyi játékokon, pályabíróként ténykedik majd. ---- "A feladatom az lesz, hogy a futamokat egy katamaránon ülve végigkísérjem, és ha bármilyen szabálytalanságot észlelek, azt jelezzem. Egy-egy futamban két pályabíró ténykedik, mindkét oldalról négy-négy pályát fogunk be, a középsőt pedig közösen figyeljük. A szabályok szerint én azokat a pályákat nem figyelhetem, amelyen magyar versenyző lapátol. Remélem, a döntők során nagy fejtörést okoz majd a pályabírói beosztásom, mert az azt jelentené, hogy minden magyar egység bejutott a fináléba" - mondta Vaskuti.
A víznél maradva: a műgrás pontozásos sportág, így nem elhanyagolandó tény, hogy magyar bíró, Kelemen Ildikó is ott lesz az olimpián. Azonban az orosz, illetve kínai fölényt nem lehet egyetlen bíró által ellensúlyozni. Miután a döntőben a versenyzőkkel azonos nemzetiségű pontozó már nem működhet közre, így a legfontosabb feladata a Barta Nóra, Kormos Villő és Hajnal András alkotta magyar versenyzőtriónak a selejtezőkön való túljutás. Kelemen Ildikó a LEN TDC tagja, FINA A-kategóriás bíró, aki a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium utánpótlás-osztályvezetője is.
Furcsa helyzet állt elő a röplabdázóknál, hiszen amíg a mieinknek esélyük sem volt kijutni a játékokra, addig Hóbor Bélát a földkerekség legjobb bírói között tartják számon. Hóbort a Nemzetközi Röplabdaszövetség (FIVB) is sűrűn foglalkoztatja, eddig kétszer járt Világkupán és világbajnokságon, háromszor Európa-bajnokságon, valamint kilenc alkalommal fújt Világligán, de a sydneyi olimpián is ott volt. Mi az, hogy ott volt! Összesen 11 találkozón kapott szerepet, ami főleg annak tudatában elismerésre méltó, hogy akadt olyan kollégája, aki csak öt találkozón fújta a sípot. Ezek közül minden bizonnyal a férfidöntőben való ténykedése a legemlékezetesebb, a Szerbia-Montenegró-Oroszország találkozón ugyanis ő volt a másodbíró, de mindenképpen említést érdemel még, hogy a női bronzmeccsen vezetőbíróként számítottak rá. ---- "Magyar" sportág az öttusa, mégsem képviselteti magát versenybíróval Görögországban. Ott lesz viszont Pécsi Gábor. A Magyar Öttusa-szakszövetség technikai igazgatója az olimpia öttusaversenyein a Nemzetközi Öttusaszövetség (UIPM) technikai bizottságának tagjaként, mint döntőbizottsági tag lesz jelen. A döntőbizottság tagjainak, amint azt az elnevezés is jelzi, a vitás esetekben kell határozniuk. Emellett különböző részfeladatokat kell ellátniuk, Pécsinek például vívásban a jegyzőkönyvbe beírt eredmények számítógépes feldolgozásának ellenőrzése, lovaglásban a bemelegítőpálya felügyelete lesz a területe. Egyedül a vívószámban lehetne magyar versenybíró, ám ott a Nemzetközi Vívószövetség meghívottai tevékenykednek, és mivel magyar párbajtőrbíró nem lesz az olimpián, az öttusa vívásában sem lesz. A többi versenyszámban helyi szakemberek látják el a versenybírói feladatokat - a döntőbizottság tagjai az ő tevékenységüket folyamatosan figyelik.
S akkor nézzük, hogy fest a helyzet a vívók háza táján: "Az olimpián egy országból csak egy versenybíró vehet részt, és mivel nekünk lesz versenybírónk Hidasi József személyében, ez jó - mondja Kovács Tamás, a vívószövetség technikai igazgatója. - Még akkor is, ha ő magyar versenyzőknek nem vezethet asszót. Az viszont rossz, hogy rajta kívül senki más nem tölt be posztot az athéni vívóversenyeken. Vagyis nem lesz képviselőnk a Directoire Technique-ben, holott korábban Felkay András és Mészáros József felváltva ténykedett ebben a fontos testületben. A bírák bizottságában sincs tagunk, pedig ez az egyik legfontosabb bizottság. Sajnos Kárpáti Rudolf halála, vagyis 1996 óta nincs magyar ebben a bizottságban. Itt jegyzem meg, hogy a decemberi kongresszuson pályázni fogok a tagságért. Székely Tibor révén a technikai bizottságban is évtizedeken át volt képviselőnk, most ott sincs. Sportdiplomácia terén tehát visszaestünk."
Ami a további magyar érdekeltségeket illeti, két magyar versenybíró is közreműködik majd az athéni olimpia triatlonversenyein: a legmagasabban jegyzett magyar bíró, az Európai Triatlonszövetség versenybíró bizottságának tagja, Varga Béla a kerékpárosszám vezető versenybírója lesz, míg Kalotai Lóránd az úszópályán bíráskodik majd. Bár magyar ritmikus gimnasztikázónak nem sikerült kijutnia az ötkarikás játékokra, magyar bíró ténykedik majd az olimpiai versenyek során. Berek Irina személyében ugyanis magyar pontozó is meghívást kapott Athénba. ---- "Egyelőre nem sokat tudok, csak azt, hogy huszonegyedikén utazom, ki Athénba, a versenyek előtt sorsolnak, amiből megtudom, hogy mikor kerül rám a sor. Most először veszek részt pontozóként az olimpián, amit hatalmas megtiszteltetésnek érzek" - mondta Berek Irina.
Újabb sportágváltás: torna. Mondhatjuk azt is, hogy Karácsony István, Bérczi István és Fazekas Éva nélkül nem kezdődhet el az athéni olimpia. Karácsony és Bérczi ugyanis ötödik, Fazekas Éva a második olimpiáján lesz jelen pontozói szerepben. Illetve pontosítsunk: Karácsony István a FIG technikai bizottságának tagjaként a lólengésért felelős főbíró lesz majd, és ne hallgassuk el azt sem, hogy immáron nyolcadik esztendeje tölti be e megtisztelő posztot.
"Egy magyar biztos, hogy ott lesz a döntőben, hiszen a tornaversenyek során végig én felügyelem majd a lólengés küzdelmeit. Bérczi Istvánnak és Fazekas Évának a helyszínen sorsolják ki, hogy mely szereken és mely versenyek során tevékenykednek majd. Bérczi István egyébként nagyra becsült tagja a nemzetközi bírói karnak, a tavalyi anaheimi olimpiai kvalifikációs világbajnokságon technikai asszisztensként működött közre, és a világversenyt követően a technikai bizottság dicsérettel illette a munkáját" - mondta Karácsony István.
Noha magyar versenyző nem jutott ki a tollaslabdatornára, Csanda Lajos személyében egy vonalbíró mégis közreműködik majd. Díjugratásban és díjlovaglásban ugyan van egy-egy olyan nemzetközi minősítésű versenybírónk, aki megfelel az olimpiai követelményeknek, ám Athénban egyikük sem kapott felkérést. Vagyis a sporttörténelmi tény, hogy végre magyar versenybíró is utazhat a nyári játékokra, még várat magára. A nemzetközi állatorvosi csapatnak ellenben lesz magyar tagja, dr. Jármy Miklós, így ha versenyzőnk és bírónk nem is jutott ki Athénba, egy orvos lévén ott leszünk a sportág legrangosabb megméretésén. Az olimpián nem lesz magyar sportlövő-versenybíró sem, ám ez nem jelent hátrányt olimpikonjainknak, mivel a szakemberek semmilyen befolyással sem lehetnek a versenyekre. A gépi értékelés ezt nem teszi lehetővé.

---- S diplomácia szempontjából a súlyemelés a legmagyarabb sportág. Aján Tamás az egyetlen magyar sportvezető, aki nemzetközi szövetség élén áll, s a legjelentősebb versenyeken, így az olimpián is, magyar stáb adja a technikai hátteret. Nem lesz ez másként Athénban sem. Az ötkarikás súlyemelő-viadalokon nemzetenként egy személy kaphat helyet a bírói karban, avagy a zsűriben. Nos, László Imre, az európai szövetség alelnöke a zsűriben ül majd, ami a hierarchiában a bírói feladatok felett áll. Súlyemelésben egyébként nem sokat számít az ország képviselete - egy-egy apró belenyomást lehet különbözőképpen megítélni, ám mert három bíró működik közre, s nyomja meg a piros vagy fehér lámpát, nagy befolyásolásra nincs lehetőség. Az athéni verseny igazgatói tisztét Ádámfi Attila látja el, a technikai háttér (számítógépes rendszer, eredményközlés stb.) felelőse Nagy Róbert lesz. Rajtuk kívül az IWF két munkatársa, Lukácsfalvi Ágnes és Némethné Móra Anikó működik közre aktívan, hogy minden a legnagyobb rendben menjen. ---- Tudvalevő, hogy a labdás sportágakban nagy szerepük van a játékvezetőknek. Kosárlabdában, illetve labdarúgásban sem magyar csapat, sem pedig bíró nem jutott el Athénba, meglepőbb ezzel szemben, hogy az aranyra is esélyes női kézilabda-válogatottat és a szintén erős férfiegyüttest sem kíséri el játékvezető az olimpiára. A Kékes Csaba, Kékes Pál kettősnek ugyan jó esélye volt a bírókeretbe kerülésre, ám végül egy hajszállal lemaradt Athénról. Andorka Sándor, aki az európai szövetségben a bíróküldésért felelős, elmondta, hogy a 13 olimpiai páros közé Európán kívülről csak egyduó - az egyiptomi Hasszan és Szelim - került. "A Kékes testvéreken kívül a magyar kettősök között pillanatnyilag nincs olyan rutinos, kiemelkedően nagy tapasztalatú, akiknek ott lenne a helye a nyári játékokon - vélekedett Andorka. - Nehezítette a jelölést, hogy az athéni mérkőzések magas száma miatt legalább tizenhat kettőst kellene foglalkoztatni, ám a szervezők korlátozták a létszámot. Csapataink teljesítménye nem függ attól, hogy más mérkőzéseket vezetnek-e magyar bírók, ugyanakkor játékvezetőink presztízsét fokozná, ha lenne magyar bíró az olimpián." Tegyük hozzá, Kovács Péter, az IHF edzőbizottságának tagja a nemzetközi szövetség technikai delegátusa lesz az olimpián, ami kézilabdás sportdiplomáciánk újabb szép részsikere. ---- Változott a helyzet vízilabdában: míg Sydneyben csapatonként egy-egy játékvezető képviselte az országokat (akinek férfi- és női együttese is kiharcolta a kvótát, két bíróval volt jelen), addig Athénba legfeljebb egy sípmester utazhat a részt vevő csapatokkal. Mindez azt jelenti, hogy tizenhárom "érdekelt" és ugyanennyi semleges játékvezetőt foglalkoztat a FINA az olimpia pólóeseményein. Magyarországot Császár György képviselte négy esztendeje, most pedig egy szemtelenül fiatal, ám annál jobb bíró, a 28 (!) esztendős Kiszelly Gábor fújja a sípot a magyar játékvezetői karból.
"Álomszerű az egész. Úgy kezdtem el a játékvezetést, hogy majd csak lesz valahogy, nem tűztem ki magam elé a célt, hogy ekkor és ekkor itt szeretnék tartani. Hihetetlen és rendkívül megtisztelő huszonnyolc évesen olimpián vezetni, s nem utolsósorban két ilyen remek csapattal együtt képviselni az országot, mint a magyar férfi- és női válogatott. Emlékszem, négy éve még úgy néztem a tévében az olimpiát, hogy nem voltam ob I-es bíró, aztán Sydney után, az ősszel bekerültem a keretbe…" - hangzottak Kiszelly Gábor örömszavai.
A 28 éves játékvezető tehát egy olimpiai ciklus alatt jutott el az ob I-től az ötkarikás részvételig. Szerepet kapott a tavalyi, kranji Európa-bajnokságon, az idei Világliga csoportmeccsein, ő sípolt a férfi és női LEN-kupa-döntőben, de ő bíráskodott a legutóbbi két férfi Magyar Kupa-fináléban, s persze a bajnoki aranyról határozó meccseknek is rendszeres közreműködője.
A vízilabda azon sportágak közé tartozik, amelyekben a játékvezető ítéletei könnyen félrevihetik a mérkőzést. Mert lássuk be, a víz alatt legalább annyi minden történik, mint felette, s a faultok megítélése sokszor a bíró megérzésén, tapasztalatán múlik. A center-védő párharcok termelik például az emberelőnyök (és -hátrányok) döntő többségét, nem mindegy, kit lát szabálytalannak a bíró a pezsgő vízben. Eme relációban kedvező lehet, hogy nemzetbéli játékvezető is lehetőséget kap Athénban. De vajon valóban befolyásolhatja-e Kiszelly Gábor jelenléte a csapat megítélését, kedvez-e a magyar válogatottaknak? "Lehet, hogy naiv és túl fiatal vagyok, de a játékvezető nem kedvezhet egyik csapatnak sem, a kollégákat sem így ismerem. De mondom, lehet, hogy túl naiv vagyok" - mondta Kiszelly. ---- A bíráskodás szempontjából az ökölvívás az egyik legérzékenyebb sportág, története egyben legendás csalások története is. Így egyáltalán nem mindegy, hogy az újonc nagykanizsai húskereskedő, Dolmányos József miként áll helyt a fehér ruhások között. Mivel a mérkőzésvezetők és pontozók kijelölésénél figyelnek a neutralitásra, európai öklözőknek vélhetően kevés meccset vezethet vagy pontozhat, nagy álma, az olimpiai finálé vezetése a kéthetes produkciójától függ. Ha működése folytán nem sérülnek más nemzetek érdekei, az a magyar bunyósok szereplésére is jótékony hatással lehet. Négy éve Sydneyben Ajtai Péter nem csupán végigdolgozta a két hetet, de a 63.5 kilogramm fináléját is ő vezethette. Athénban a nemzetközi szövetség (AIBA) megbízásából döntnökként, zsűritagként vesz részt.