A vállfájdalom már túl sok volt

Három éven keresztül tönkreverhette volna a világot, ám elhúzódó csukló-, majd vállsérülése miatt két esztendős kényszerpihenőt kellett tartania Likerecz Gyöngyinek. A még mindig csak 21 éves oroszlányi hölgy előbb lett felnőtt világ- és Európa-bajnok, mint országos első helyezett, s 2002. június 4-én világcsúcstartóvá lépett elő, miután a havirovi junior-vb-n lökésben 143 kilóra srófolta a felnőttrekordot.
Akkor még nem gondoltuk, hogy hosszú ideig nem folytatódik a sikertörténet, jóllehet már a cseh városban is küszködött a csuklójával. A varsói világbajnokságot kellett először lemondania, aztán szép lassan kénytelen-kelletlen megszoktuk, hogy nélküle áll fel a magyar csapat, amelyet biztos érmektől fosztott meg a sors. A nemzetközi viadalokon rendszeresen kérdezgették az újságírókollégák, hogy mi történt Likerecz-cel, miért hiányzik – mi pedig csak széttártuk kezünket…

Nem hogy mi, de maga Likerecz sem tudta, mikor dolgozhat ismét gőzerővel az edzőteremben, mikor tűzhet ki újra nagy célokat.
Két műtét után aztán májusban Pécsett már megmutatta magát (viszonylag szerény teljesítménynyel indított), az egy héttel ezelőtt rendezett Messzi István-emlékversenyen pedig már bizonyította: vissza tud találni régi önmagához. Imrő Dezső szövetségi kapitányt is meggyőzte, így ő lett a harmadik női ötkarikás kvóta gazdája.
– Végig hitt abban, hogy visszatérhet?
– Ha nem hittem volna, nem operáltatom meg magam másodszor is. Persze garanciát senki sem tudott adni arra, hogy újra jó versenyző leszek.
– Mikor műtötték meg másodszor?
– Tavaly novemberben, így mindössze hat hetet pihentem, s már el is kezdtem az edzéseket. Egyébként fél évem ráment arra, hogy az első MR-felvétel alapján semmit sem tudtak megállapítani, majd novemberben új MR-felvétel készült, amely alapján már lépni lehetett. Egy hétre rá már meg is operáltak egy magánklinikán.

– Mikor lett biztos benne, hogy akár az olimpiai csapatba is betornázhatja magát?
– A Messzi-emlékverseny előtt két hónappal már éreztem, az edzések alapján reménykedtem benne.
– Azt hallottam, Athén lesz az utolsó nagy nekibuzdulása, aztán befejezi. Igaz a hír?
– Én ilyet nem mondtam, és most sem mondok. Tény, egyelőre Athénig tervezek, az olimpiára koncentrálok, azon viszont még nem gondolkoztam, hogy mi lesz utána.
– Hogy bírta a tehetetlenséget, azt, hogy ön otthon üldögél, miközben a többieket pódiumra szólítják?
– Nehezen. Nem is néztem meg a versenyeket, az eredmények persze eljutottak hozzám. A legnehezebb időszak az volt, amikor a vállam is rakoncátlankodni kezdett. A csuklósérülésemet már lényegében kipihentem, nekiálltam edzeni, erre a vállam miatt kellett küszködnöm. Mindez tavaly februárban lehetett, s átvillant az agyamon, hogy tizennégy év munkája veszik majd kárba.
– Mennyiben rajzolódott át ön szerint a súlycsoport térképe?
– Természetesen változott a helyzet, két év nagy idő. Míg a többiek fejlődhettek, nekem nem volt rá lehetőségem – pedig öt-tíz kilóval biztosan többet tudnék, ami kétszázhatvanöt kilót jelentene már. Nagyon nehéz lesz a dolgom, hiszen meg kell küzdenem az egyiptomi Ramadannal, az orosz Habirovával és valamelyik kínaival.
– Lesz kínai? Sydneyben nem volt.
– Szerintem a hatvankilenc és a hetvenöt kilós súlycsoport valamelyikében nem indítanak versenyzőt. Meglátjuk, melyiket választják.
– Végül egy kósza hír. Igaz, hogy esetleg Popovát indítják az oroszok, aki alacsonyabb súlycsoportban már volt világ- és Európa-bajnok, olimpián ezüstérmes?
– Én is hallottam róla, de biztosat nem tudok. Egyelőre Habirovával számolok.
Bizony, könnyebb lenne tervezni, ha belelátnánk nemcsak az oroszok, hanem a kínaiak fejébe is, így viszont kénytelenek vagyunk a derék ázsiaiakra is számítani, s ha figyelembe vesszük Ramadant, Habirovát és Hromovát is, akkor négyen tudnak 260 kilót a kategóriában. Persze korántsem egyértelmű (főként Hromova esetében), hogy meg is csinálják – vagyis joggal bízhatunk Likerecz éremszerzésében. ---- Csak egészség legyen

A kérdés az, hogy milyen Gyöngyi egészsége. Ha teljesen felépült, akkor az égvilágon semmi gond sem lehet a visszailleszkedésével. A kecskeméti Messzi István-emlékversenyen látottak alapján nincs problémája, bár a hosszú sérüléséből fakadóan apróbb technikai hibákat fel lehetett fedezni a mozgásában. Ezeket azonban képes lesz kiiktatni az olimpiáig, s ha megcsinálja eddigi legjobbját, a kétszázötvenöt kilót, érmes lehet. A fellépéséig még nyolc hét van hátra, így ha nem jön közbe semmi, a formáját kihegyezve az első háromban végezhet. Ha indul kínai Athénban, akkor kínai nyer, még akkor is, ha a Vancouverben lebukott Sang Si-csunt nem szerepeltethetik az ázsiaiak. A kínaiak távollétében az egyiptomi Ramadan érhet révbe, de mindjárt meg kell említeni az orosz Habirovát és a kazah Hromovát. Jóllehet, Hromova legjobb világbajnoki eredménye ötödik hely, az Almatiban tavasszal megrendezett Ázsia-bajnokságon elért kétszázhatvanöt kilója mindenképpen figyelemre méltó. Más kérdés, hogy meglepetés számomra tőle ez a teljesítmény.

Zsuga Imre (volt szövetségi kapitány) ---- Nahla Ramadan (Egyiptom)

Az egyiptomi lány rabolta el Likerecz Gyöngyi junior-világcsúcsait, szakításban és összetettben egy esztendeje jegyzi a rekordot a 19 esztendős hölgy. A 2002. évi varsói vb-n 69 kilóban szerzett bronzérmet, megelőzve Krutzler Esztert, tavaly pedig már 75 kilósként versenyzett, s három aranyérem a termése: juniorként két, felnőttként egy vb-elsőséget mondhat magáénak. Miután úgy tippelünk, hogy ebben a kategóriában nem indul kínai, ő a legesélyesebb az aranyra Athénban.

Szvetlana Habirova (Oroszország)

Kiváló emelő, aki 69 kilóban óriási csatákat vívott honfitársnőjével, Valentyina Popovával: 2001-ben a vb-n és az Eb-n is a második helyre szorult mögötte. Emiatt tért vissza a 75 kilósok közé, ahol 2000-ben már nyert kontinensviadalt. Jól tette, hiszen 2002-ben a varsói világbajnokságon Likerecz Gyöngyi Európa-csúcsait átadva a múltnak (ennek mi korántsem örültünk) 262.5 kilós teljesítménnyel győzött. Tavaly kihagyta a kvalifikációs vb-t Vancouverben.

Sule Sahbaz (Törökország)

Hosszú ideje rendszeres résztvevője a nemzetközi viadaloknak, 1996-ban és 1997-ben (18, illetve 19 esztendősen) már felnőtt Európa-bajnokságot nyert, a rá következő évben pedig juniorként is a kontinens legjobbjának bizonyult. A legutóbbi hat világversenyből négyen dobogóra állhatott, de például a 2001. évi világbajnokságon éppen Likerecz szorította nagy különbséggel a dobogó második fokára. Megbízható versenyző, de még sohasem emelte meg a 250 kilót.

Tatjana Hromova (Kazahsztán)

Dobogón csak Ázsia-bajnokságon vagy az Ázsiai Játékokon állhatott, világbajnoksá-gokon mindössze két ötödik helyet tud felmutatni. Hogy mégis számolunk vele, azt az áprilisi Ázsia-bajnokságon elért 265 kilója indokolja, amely mindössze öt kilóval marad el a világrekordtól, sőt a szakításban elért 120 kilónál még senki sem ért el jobb eredményt a földkerekségen. Négy éve Sydneyben úgy esett ki lökésben, hogy szakításban az aranyérmes Urrutiával azonos eredményt ért el.

Szun Zsuj-ping (Kína)

Ha (várakozásunk ellenére) Kína mégiscsak képviseltetné magát a súlycsoportban, Szun Zsuj-ping lehet az induló, aki 23 éve ellenére alig mutatkozott világversenyen, ráadásul a 2002-es varsói világbajnokságon megverte őt Habirova, és csak ezüstéremmel baktathatott haza. Abban az esztendőben (a vb előtt) Puszanban megjavította mind a három világrekordot, s csak a szakításban nőtte őt túl Hromova, akit az idei Ázsia-bajnokságon könnyebb testsúlya révén tudott legyőzni.

Az NS athéni tippje

1. Nahla Ramadan (Egyiptom)
2. Szvetlana Habirova (Oroszország)
3. Likerecz Gyöngyi (Magyarország) ---- 2000, Sydney, olimpia:
1. Urrutia (Kolumbia), 2. Ogbeifo (Nigéria), 3. Kuo Ji-hang (Tajvan), …5. Likerecz Gyöngyi (Magyarország)
2001, Trencsén, Európa-bajnokság:
1. Likerecz Gyöngyi (Magyarország), 2. Dankó Ilona (Magyarország), 3. Lundhal (Finnország)
2001, Antalya, világbajnokság:
1. Likerecz Gyöngyi (Magyarország), 2. Sahbaz (Törökország), 3. Cao Csun-jen (Kína)
2002, Antalya, Európa-bajnokság:
1. Sahbaz (Törökország), 2. Özgür (Törökország), 3. Dankó Ilona (Magyarország)
2002, Varsó, világbajnokság:
1. Habirova (Oroszország), 2. Szun Zsuj-ping (Kína), 3. Joannidu (Görögország)
2003, Lutraki, Európa-bajnokság:
1. Zabolotnaja (Oroszország), 2. Petkova (Bulgária), 3. Joannidu (Görögország)
2003, Vancouver, világbajnokság:
1. Ramadan (Egyiptom), 2. Ruzsinszka (Bulgária), 3. Sahbaz (Törökország)
2004, Kijev, Európa-bajnokság:
1. Podobjedova (Oroszország), 2. Sahbaz (Törökország), 3. Joannidu (Görögország) ---- (Helyszín: Nikea olimpiai súlyemelőcsarnok. Miután legfeljebb 90 női versenyző indulhat az olimpián, a hét súlycsoportot figyelembe véve körülbelül 13 emelő lép pódiumra a 75 kilósoknál. De előfordulhat, hogy ennyien sem, miután a 48 kilós kategórián kívül csak ebben a súlycsoportban nem szerepel B-csoport az előre kiadott program szerint, amelyet az eddigi tapasztalatok alapján állított össze az IWF.)

Augusztus 20.
20.00: az A-csoport versenye (a programtervezet szerint nincs B-csoport)