A nézők is segíthetnek

Marokkó korábban egyszer, 1976-ban diadalmaskodott, míg Tunéziának még sohasem sikerült aranyérmet szereznie. Döntős azonban már kétszer is volt, egyszer éppen házigazdaként. Legfőbb ideje tehát, hogy a harmadik rendezést a végső győzelem koronázza meg – gondolhatják a szurkolók.
Az óvatosság persze nem az ő asztaluk, de nem ártana, ha odafigyelnének a szövetségi kapitányukra, Roger Lemerre-re, aki meglepően visszafogott hangot ütött meg pénteken, amikor a finélé esélyeiről kérdezték. "Nagyon nem szeretném, ha hosszabbításra kerülne sor, mert ez esetben feltétlenül kiütközne a két csapat elődöntője közti különbség. Eddig jól ment a küzdés az utolsó leheletünkig, de kérdés, továbbra is ki tudjuk-e magunkból hozni a maximumot. Biztos vagyok benne, hogy az elszántsággal nem lesz gond, ám van egy határ, amely után a szervezet nem engedelmeskedik. A Nigéria elleni mérkőzésünk utolsó öt percében láttam, hogy némelyik futballistánk teljesen kimerült. Ezt nem felejthetjük el" – fejtegette a francia mester, arra célozva, hogy amíg ők csak büntetőrúgásokkal búcsúztatták a nigériaiakat, marokkói riválisaik csupán kilencven percet voltak a pályán a Mali elleni könnyed 4–0 során.
Lemerre ugyanakkor azt sem rejtette véka alá, miben bízik, ha esetleg a marokkói tizenegy frissebbnek bizonyulna. "Azt hiszem, a közönségben lesz annyi erő és lelkesedés, hogy vetélytársaink számára pokoli hangulatot teremtsen, elbizonytalanítsa őket a fontos pillanatokban. Ha a szurkolók jók voltak az előző meccseinken, remélem, most még jobbak lesznek. Persze nem szabad túlértékelni sem a szerepüket, hiszen az olyan tapasztalt, Európában futballozó játékosok, mint Nureddin Najbet, hozzászoktak már a nagy derbikhez. Semmi sem éri majd őket felkészületlenül" – figyelmeztetett Lemerre, aki bánatára nem számíthat eltiltott csapatkapitányára, Haled Badrára.
Azért a túloldalon sem csupa rutinos róka van. Badu Ezaki marokkói szövetségi kapitány például a német másodosztályból emelte ki a korábban tökéletesen ismeretlen Juszuf Mohtarit, aki az elődöntőben két pazar gólt lőtt. Vagy ott van Juszuf Hadzsi: az ő vezetékneve ismerősen csenghet, hiszen bátyja, Musztafa, nemrég még az Aston Villa légiósa volt, és emlékezetes, milyen remekül játszott az 1998-as vb-n. A francia bajnokságban szereplő Juszuf egészen mostanáig nem tudott kilépni fivére árnyékából, de a kontinensviadalon már három találatnál jár, ami azt jelenti, hogy még gólkirály is lehet.
"Óriási erőt ad nekünk, amikor megnézzük a marokkói televízióban, hogyan ünnepelnek minket otthon a honfitársaink. Csodálatos lenne, ha haza tudnánk vinni a kupát, annál is inkább, mert a válogatottunk majdnem harminc éve nem végzett az első helyen. Mindent bele fogunk adni, és szükség is lesz rá, mert Tunéziának kitűnő együttese van" – fogadkozott a korzikai Bastia labdarúgója.
Végezetül egy, nem a döntőhöz kapcsolódó hír: súlyos büntetéssel sújtották az algériai szövetséget a válogatott szurkolóinak kirívóan helytelen viselkedése miatt. Már az Egyiptom elleni csoportmérkőzés alatti üvegdobálást követte egy ötezer dolláros számla, de ami a Marokkó elleni vesztes negyeddöntőn történt, azt már nem úszták meg ennyivel. Az algériaiaknak visszaesőként 15 ezer dollárt kell befizetniük az afrikai szövetségnek, továbbá 18 ezer dolláros kártérítést kell átutalniuk a rendezőknek, amiért a húszezres drukkersereg csúnyán elbánt a sfaxi stadionnal. A rendbontás egyébként az utcán is folytatódott, autókat gyújtottak fel, kirakatokat törtek be és fosztottak ki, és a helyi rendőrök között is akadt néhány – szerencsére nem halálos, csak sérült – áldozat. A történtek után nem áll túl erős lábakon Tunézia 2010-es világbajnoki pályázata…

Afrikai Nemzetek Kupája, döntő
Tunézia–Marokkó
Radesz, 15.00 (tv: Eurosport, TV5, élő)
V: Falla (szenegáli)