Beletolattak Szalay autójába

Még a helyiek is megrettentek az elszánt támadás láttán, fejvesztve rohantak öten hat irányba, és nem győzték magukra rángatni a pokrócaikat.
A támadás délelőtt történt, úgyhogy a Szalay Balázs, Bunkoczi László kettős még nem lehetett tanúja. Persze ezt olyan nagyon egyikük sem bánta. Mint ahogy azt sem, hogy a 36. helyen végeztek, így nem kell hátulról rajtolniuk és mások porában szenvedniük.
A táborba mégis lógó orral érkeztek – az Opel Frontera orra lógott. "A cél előtt háromszáz méterrel volt egy bal kanyar, az előttünk haladó Mitsubishi azonban ment egyenesen tovább – mondta Szalay. – Mivel a porától az égvilágon semmit sem láttam, nem tehettem mást: követtem. Egyszer csak azt láttam, hogy kitűnik a porból, és ezerrel tolat hátrafelé. Nem tudom, látott-e vagy sem, én mindenesetre beletapostam a fékbe. Már állt az autónk, amikor belénk rohant a kínai páros által irányított Pajero. Az Opel eleje ripityára tört, szerencse a szerencsétlenségben, hogy legalább a hűtőnk nem sérült meg. Benyomódott ugyan, de nem lyukadt ki, így aztán be tudtuk fejezni a szakaszt."

A karambol nem határozta meg az eredményt, hiszen ahogyan a pilóta fentebb említette, nem messze történt a céltól. Az egyetlen versenyben lévő magyar párosnak azonban enélkül sem volt könnyű dolga. Még mindig a négy nappal ezelőtti, Tidzsikdzsa–Nema szakasz "átkát" hurcolják magukkal. Az ott történtek (technikai gondok, eltévedés, 23 órás küzdelem árán történő célba érés) miatt ugyanis a mezőny végéről kellett rajtolniuk. Márpedig az az "álmoskönyv" szerint nem jelent jót.
"Az egyes ellenőrző pontig mindössze két kamiont tudtunk megelőzni, annyira nem láttunk semmit a portól. Harminc-negyven kilométer per órás sebességnél egyszerűen képtelenek voltunk gyorsabban menni. Meg is lepett, hogy a középmezőnyben végeztünk – folytatta a hatodik Dakarján induló pilóta. – A rajt előtt azt mondták, ez egy könnyű szakasz lesz. Nos, lehet, hogy könnyű volt az élmenőknek, de nekünk igenis nehéz volt a rossz látási viszonyok miatt. Mert ez a szakasz nemcsak gyors volt, hanem egyben rendkívül alattomos is. Veszélyes ugratók és gödrök tarkították az utat, ha nem látta őket az ember, vagy nem figyelt rájuk, nagyot tudtak ütni a kocsin."
Arra a kérdésre, hogy lesz-e valamiféle következménye a cél előtt történt ütközésnek, a válasz az volt, hogy nem, hiszen ez szimpla versenybaleset, még akkor is, ha eléggé extrém körülmények között történt. Egyvalami azonban biztos: az autón az összes első műanyag elemet és lámpát ki kell cserélni, és a jó ég tudja, mi minden sérült még meg. Arra majd csak akkor derül fény, ha a szervizcsapat alaposabban szemrevételezi.
Apropó, szervizcsapat! A Szalay Dakar Team szervizkamionja rendben megérkezett a bamakói táborba, viszont a versenykamionnal gondok voltak. Lapzártánkig áthaladt ugyan a második ellenőrző ponton (a 213 kilométerből 113-at biztosan megtett,) viszont ott megállt. A számítógép szerint technikai gondjai vannak. Ezt megerősítette a csapatfőnök Szalay Balázs is, aki azt nem tudta pontosan, hogy miféle problémák hátráltatják a Darázsi Zsolt, Hajnal Károly, Tagai Róbert triót. Szalay úgy tudja, már az első ellenőrző pont után is meg kellett állniuk szerelni, aztán mentek egy kicsit, és a második után megint kényszerpihenőt tartottak. Ez volt a helyzet magyar idő szerint este kilenckor. Folytatás (reméljük, a magyar MAN kamionnal együtt) szerdán, a Bamako–Ajun-el-Atrúsz szakaszon.