Egy hét pihenéssel igyekezett megfeledkezni a peches brnói koronglövő Európa-bajnokságról olimpiai ötödik, világbajnoki ezüstérmes dupla traposunk, Gerebics Roland.
Gerebics Roland kvótaszerzését darázscsípés hiúsította meg az Európa-bajnokságon (Fotó: Árvai Károly)
Gerebics Roland kvótaszerzését darázscsípés hiúsította meg az Európa-bajnokságon (Fotó: Árvai Károly)
A sarlóspusztai versenyzőnek ezúttal egy darázs keserítette meg az életét, tovább gyarapítva a csaknem másfél éve tartó szerencsétlen sorozatát. Így aztán a szeptemberi lonatói Világkupa-forduló, illetve az azt követő nicosiai világbajnokság maradt kvótaszerzési lehetőségnek. – Nagyon letört az Európa-bajnokság miatt? – Kicsit elszomorodtam, mert a felkészülésemet erre a versenyre időzítettem. Rengeteget edzettem rá, a kondíciómra sem lehetett panasz, úsztam, futottam, kerékpároztam, még sportpszichológushoz is jártam, és ez a hivatalos brnói edzésnapon ki is jött, sorra lőttem a jobbnál jobb sorozatokat. A verseny is jól indult, mindaddig, amíg a darázs meg nem jelent – mondta Gerebics Roland. – Pontosan hol csípte meg? – Egy darázscsípés sehol sem kellemes érzés, de ennek sikerült a legrosszabb helyet kipécéznie, a bicepszem belső odalát. Meglepő és fájdalmas élmény volt, az addigi remek eredményemet jól le is rontottam. A csípés előtt ugyanis negyven lövésből mindössze egy korongot hibáztam el, míg a hátralévő tízből ötöt engedtem el. – Eddigi pályafutásának akad hasonlóan megrázó emléke? – Nem, ilyesmi nemhogy velem, de még a környezetemben sem fordult elő senkivel. Ha pedig még azt is hozzáteszem, hogy ezzel nem is ért véget a bogaras nap, ugyanis a folytatásban egy bögöly szállt a puskámra… – Ezek után nem lehet túl jó véleménye a brnói pályáról. – Ellenkezőleg, a pálya nagyon is feküdt nekem. Persze a rovarokat leszámítva, amikből bőven jutott a skeeteseknek is, igaz, náluk legalább senkit sem tettek harcképtelenné. Na de nem érdemes ezt tovább ragozni, tény, hogy öt koronggal elmaradtam a döntő aljától, így esélyem sem maradt a kvótaszerzésre. Ám a helyzet még egyáltalán nem reménytelen. Hátravan ugyanis a lonatói Világkupa-forduló és a nicosiai világbajnokság. – Ott is csak egy-egy athéni repülőjegy talál gazdára az ön számában? – Sajnos igen, ennek ellenére bizakodó vagyok. Mert ha összeszedem magam, és azt lövöm, amit tudok, akkor kivívhatom a jogot a 2004-es játékokra. Én legalábbis mindent meg fogok tenni, a többi már a szerencsén múlik. – Ami mostanság nem kényeztette el… – Pont itt az ideje. – A közelmúltban bevezetett szabálymódosítást, vagyis az egy másodperces késleltetett korongindítást sikerült már megszoknia? – El kellett lőnöm hozzá pár ezer töltényt, de most már kijelenthetem, hogy igen. Ezen tehát nem fog múlni.