Kolumbia az elődöntőben

Jorge López ugyanis már az első percben eleresztett egy életerős lövést, amely hajszállal ment csak mellé (igaz, a japán kapus, Narazaki Szejgo rajta volt a labdán). Fransisco Maturana tanítványai nemcsak az első lövést, hanem az első sárga lapot is magukénak mondhatták, José Mera révén, de hamarosan Jamada Nobuhisza is begyűjtött egyet, s a két kártya megtette a hatását, lehiggadtak a kedélyek.
Az első húsz percben valamivel többet volt a labda a kolumbiaiak birtokában, de a játék olyannyira hullámzó volt, hogy ezt legfeljebb enyhe fölénynek lehetett nevezni. Más kérdés, hogy Eudalio Arriaga tehetett volna róla, hogy ezt is gólra váltsák. Remekül tört be két védő között a bal oldalon, ám visszagurított labdája nagyon pontatlan volt. A hatalmas kedvvel játszó Gerardo Bedoya nem sokkal később egy messziről, majdnem harminc méterről megküldött lövéssel vétette észre magát, amely jócskán fölément. Válaszul Nakata Hidetosi a túloldalon, a kaputól nyolc méterre a mérkőzés addigi legnagyobb helyzetét hagyta ki: a Jamada által a fejére ívelt labdához rosszul ért hozzá, így az méterekkel mellészállt. Ugyanő tíz perccel az első félidő vége előtt ballábas bombával is megkínálta volna Óscar Córdobát, de a hálóőrnek elég volt felemelnie a kezét, jelezve, csak a lelátón ülők vannak veszélyben, a kapu nem.
Ezután a forgatókönyvnek megfelelően a dél-amerikaiak következtek, Victor Artistizábal előbb ravasz, épphogy célt tévesztett nyeséssel riogatta Narazakit, majd tisztán vehette át a labdát a tizenhatoson belül, de elszórakozta az időt, a védők mentettek. A játékrész utolsó nagy lehetőségét Okubo Josito rontotta el, mert bár sikerült háromszor is egymásnak szalasztania a rivális védelem tagjait, egyéb sikert nem könyvelhetett el, mert picit kisodródva már nem találta el a kaput. Ezzel – mármint a célzással – volt egyedül baj, amúgy szerencsére nem érződött az összecsapáson, hogy a japánoknak elég a döntetlen az elődöntőbe jutáshoz. Bár a színvonal nem volt túl magas, Zico mester – ha nem is szándékozott fejetlen támadásokba hajszolni játékosait – láthatóan igyekezett elkerülni a 0–0-ra spekulálás már oly sokszor önveszélyesnek bizonyult stratégiáját.
Ennek ékes bizonyítékaként a japánok részéről jegyezhettük fel a szünet utáni első próbálkozást. Ogaszavara Micuo roppant erős lökete alighanem "végzetes” lett volna Córdoba számára, ha kicsit jobban sarokra megy, így azonban a Besiktas kapusa megoldotta a feladatot. A kolumbiaiak csak nem akartak – vagy nem tudtak – felpörögni, mire az ázsiai tizenegy lassanként vérszemet kapott, s egy idő után beszorította a győzelmi kényszer alatt körülményessé és pontatlanná váló ellenfelét. Jamada az 50. percben már nem először adott be jól a jobb szélről, az emberétől elszakadó Takahara Naohiro pedig az ötös sarkáról, előrevetődve kapufát fejelt. Córdoba nem számított rá, hogy a rövid sarokra jön a labda, úgyhogy nem rajta múlt…
Percek múlva kiderült, a kolumbiai válogatott nem felejtett el futballozni, jóllehet játéka meg sem közelítette például a franciák elleni produkciót. Aristizábal helyezkedett jól, a japán védők pillanatnyi zűrzavarát kihasználva lecsapott a labdára, és megfordulva óriási helyzetben találta magát. Ám ahelyett, hogy okosan ellőtte volna a labdát, a kiszolgáltatott, eldőlő Narazaki mellett vagy fölött, erőből a kapus lábszárába lőtt.
Ismét a távoli lövések időszaka következett, az addig megszokott eredménnyel – aztán váratlanul vezetést szerzett Kolumbia! A szünetben csereként beállt Arnulfo Valentierra labdát lopott, elszáguldott vele a jobb oldalon, középre adott a leshatáron mozgó Giovanni Hernándeznek, aki tett egy fordulatot saját tengelye körül, és a körülötte sürgő-forgó védők lábai között a bal alsóba lőtt. A hátralévő időben Nakatáék képtelenek voltak feltörni az egyszeriben sűrűvé váló védelmet, így Kolumbia jutott a négy közé.

Konföderációs Kupa
A-csoport, 3. forduló
Kolumbia–Japán 1–0 (0–0)
Saint-Étienne
V: Larrionda (uruguayi). G: Hernández (67.)
KOLUMBIA: Ó. Córdoba – Mera, Yepes, Bedoya, Martínez – Díaz (Valentierra, 46.), Patino, Hernández, López – Aristizábal, Arriaga (Vallejo, 73.)
JAPÁN: Narazaki – Jamada, Cuboj, Mijamoto, Santos – Nakata K., Nakata H., Ogaszavara (Nagaj, 66.), Endo (Oku, 85.) – Takahara, Okubo